Az endometriózis mindmáig egy rejtélyes betegség: nem tudni mitől alakul ki, és nem tudni mitől gyógyul meg végérvényesen. Az orvostudomány jelenleg nem tud választ adni ezekre a kérdésekre, így az orvosi kezelések elsősorban a fájdalomcsillapítást/gyulladáscsökkentést, a kialakult endometriális szövetek műtéti eltávolítását, és a sikeres gyermekvállalás elősegítését célozzák.
Mi is az endometriózis?
Az endometriózis elnevezés az „endometrium” szóból származik, amely a méh belső felszínét borító nyálkahártyát jelöli.
Endometriózis esetén méhnyálkahártya-szövetek találhatók a méh üregén kívül is, amelyek krónikus gyulladást hoznak létre a szervezetben.
A méh üregén kívül elhelyezkedő szövetek ugyanúgy reagálnak a hormonális változásokra, mint a méhen belüli méhnyálkahártya. Ennek következményeként ciszták, hegesedés, belső szervi összenövések alakulhatnak ki. Az endometriózis aktivitása a női ciklus során termelődő ösztrogén hormonok aktivitásától függ, ezért a kezelések nagy része – a fájdalomkezelés kapcsán – az ösztrogénszint csökkentése a szervezetben.
Az endometriózis egy jóindulatú megbetegedés, vagyis nem jelent rákos elváltozást, hanem azt jelenti, hogy egészséges szövetek rendellenes helyeken fordulnak elő.
Blausen.com staff (2014). “Medical gallery of Blausen Medical 2014”. WikiJournal of Medicine 1 (2). DOI:10.15347/wjm/2014.010. ISSN 2002-4436.
Hol fordulhatnak elő endometrikus szövetek?
Az endometriózis leggyakrabban a kismedencei területen fordul elő, így a hashártyán, a petefészekben és a petevezetéken, de érintheti a beleket, a húgyvezetéket vagy a húgyhólyagot is. Ritkább esetekben olyan területeken is előfordulhat, mint a rekeszizom, tüdő, köldök, lágyék.
A tünetek általában ciklusosak (vagyis a menstruációs ciklus alakulásának megfelelően jönnek elő és változnak), és az adott szervre jellemzően jelentkeznek. Így pl. beleket érintő endometriózis esetén előfordulhat fájdalmas székletürítés, hasmenés, végbélvérzés, míg hólyagot érintő endometriózis esetén véres vizelet).
A betegség kialakulásának lehetséges okai
A betegség kialakulásának oka nem ismert, bár számos elmélet létezik a kialakulását illetően.
A legismertebb és talán leginkább elfogadott elmélet az, hogy a menstruációs vér egy része visszaáramlik, és így kerülnek méhnyálkahártya darabok a hasüregbe (ún. retrográd menstruáció), ahol megtapadnak és növekedésnek indulnak. Ez azonban nem magyarázza például azt, hogy (pl. tüdő, orrüreg) is előfordul endometriózis, másrészt a retrográd menstruáció gyakori jelenség, így önmagában nem magyarázza az endometriózis kialakulását.
E mellett még azonban számos más elmélet van, de egyik sem egyértelműen alátámasztott.
Egyes elméletek szerint vérkeringés vagy nyirokkeringés útján kerülnek az endometrium szövetek a test egyéb, méhen kívüli részeibe. Ezen kívül van olyan elmélet is, hogy ezek a szövetek helyben alakulnak ki, illetve vannak, akik genetikai hajlammal magyarázzák kialakulását.
További teoriák szerint a nem megfelelően működő, legyengült immunrendszer a kialakulásának az oka, amely nem akadályozza meg a szövetek nem megfelelő helyen való képződését, illetve környezeti hatások, dioxinok is felelősek a hormonrendszer és az immunrendszer nem megfelelő működéséért.
Kiket érint?
Különböző felmérések szerint a női lakosság 2-10%-a érintett endometriózissal, illetve a meddőséggel érintett nők fele egyben endometriózissal is érintett.
Egyes felmérések szerint az endometriózis Magyarországon körülbelül 200 ezer nőt, míg a világon megközelítőleg 176 millió nőt érint.
Az endometriózis tünetei
A két legfőbb tünet a fájdalom és a meddőség. Ezek előfordulhatnak együtt vagy külön-külön is.
A fájdalom elsősorban ciklikus, vagyis a női ciklus egyes részeihez kötődik. Ilyenkor jellemzően a menstruációkor és/vagy az előtt erősödnek fel a tünetek. A fájdalom lehet ciklustól független is: ilyen például a krónikus kismedencei fájdalom.
Az endometriózis a nők egy részénél – különböző források szerint az esetek 30-40%-ában – meddőséget is eredményez.
Az endometriózis legáltalánosabb tünete a fájdalmas, görcsös menstruáció. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fájdalmas, görcsös menstruáció megléte nem feltétlenül jelent endometriózist, mint ahogy a fájdalommentes vagy kis fájdalommal járó menstruáció sem jelenti önmagában azt, hogy nem áll fenn endometriózis.
Stomach pain by retna karunia Licensed under Creative Commons | Flickr
A fájdalmat nemcsak a menstruáció során érezheti az endometriózissal érintett nő, hanem a ciklus más időszakaiban is, például az ovuláció során. Gyakori tünet még a krónikus kismedencei fájdalom. Ezen kívül jellemző tünet még a fájdalmas szexuális együttlét.
Egyéb tünetek lehetnek még a következők:
- ciklikus emésztési panaszok: felfúvódás, hasmenés, székrekedés;
- fáradékonyság;
- ciklikusan visszatérő fájdalmas vizeletürítés;
- véres vizelet;
- ciklikusan visszatérő fájdalmas székletürítés;
- véres széklet;
- ciklikus vállfájdalom.
Az endometriózis során fellépő tünetek és fájdalom jelentősen megnehezítheti az érintett nők életét és életminőségét. Előfordul, hogy a fájdalmak olyan mérvűek, hogy befolyásolják az érintettek mindennapi tevékenységét és munkaképességét: a fájdalom olyan erős is lehet a menstruáció idején, hogy egyszerűen képtelenné teszi a munka ellátását, és az érintett nők visszatérően betegszabadságot kényszerülnek kérni azokra a bizonyos napokra. Számos nő arról is beszámol, ahogyan a kiszámíthatatlanul jelentkező fájdalmas tünetek hogyan tudják megnehezíteni általában a társadalmi életet és a baráti kapcsolatokat. Ezen kívül nem nehéz belátni, hogy a szex során jelentkező fájdalmak és az esetleges meddőség milyen terhet rakhatnak egy párkapcsolatra.
A tünetek azonban nem feltétlenül állnak arányban az endometriózis súlyosságával: egyes nőknél egy enyhébb stádiumú endometriózis súlyosabb tüneteket okozhat, mint egy előrehaladottabb állapotban levő endometriózis egy másik érintettnél.
Az endometriózis besorolása
Az endometriózis súlyosságának besorolására különböző osztályozások vannak, amelyek közül a leginkább használt az American Society of Reproductive Medicine (ASRM) osztalyozása.
Ez alapján az endometriózist 4 különböző stádiumba sorolják: minimális (I. stádium), enyhe (II. stádium), mérsékelt (III. stádium), súlyos (IV. stádium) az alapján, hogy az endometriózis hol helyezkedik el, de ez a besorolás alapvetően a petefészkek területére és az összenövésekre koncentrál.
I.-II. stádium esetén jellemzően az endometriózis a hashártyán jelenik meg, enyhe összenövések és kisebb mértékű rendellenes szövetek, sejtek lehetnek, addig a III-IV. stádiumú endometriózisban már megjelenik perefészekciszta, mélyen infiltráló endometriózis is és a mérsékelttől nagyobb mértékű összenövések.
A 2014-es ESHRE irányelv a betegek számára is egy sokkal könnyebben megfogható és érthető besorolást is ismertet. Az endometriózis három altípusa e szerint:
- Felületes hashártyai endometriózis, ami a leggyakoribb. Ilyenkor az endometriózisos sejtek, szövetek a hashártyára terjednek ki, ami a medenceüreget belülről borítja, és nem hatolnak be a hashártya alatti területekre.
- Petefészek endometriózis-ciszta: ilyenkor a ciszta fala endometriózisos területeket tartalmaz, és a cisztán belül pedig alvadt vér található. Az alvadt vér barna színű, aminek köszönhetően csokoládécisztának is nevezik.
- Mélyen infiltráló endometriózis: ilyenkor az endometriózis szövetek a hashártya felszíne alá több, mint 5 mm mélyre behatolnak.
A fenti endometriózis típusok egymással együtt is előfordulhatnak. Vagyis lehet valakinek hashártya endometriózis mellett petefészekcisztája is, vagy mélyen infiltráló endometriózis mellett hashártyát vagy petefészket érintő endometriózisa is.
Az endometriózis diagnosztizálása
Az endometriózis felismerése és diagnosztizálása nem egyszerű, aminek több oka is van.
Egyrészt az orvosok maguk is nehezen ismerik fel az endometriózist, mivel a tünetek más betegségekre is utalhatnak. Így például a bélrendszeri panaszok utalhatnak emésztési vagy egyéb bélrendszeri problémákra, a húgyúti panaszok húgyúti betegségekre, a rekeszizom endometriózisra jellemző vállfájdalom pedig egyéb típusú mozgásszervi betegségekre. A krónikus kismedencei fájdalom oka egyéb típusú kismedencei gyulladás is lehet, a fájdalmas menstruáció pedig egyéb okokból is kialakulhat.
A diagnosztikai késedelem másik oka pedig az is lehet, hogy a nők is nehezen ismerik fel, hogy a tüneteik endometriózishoz kötődnek. A menstruációs fájdalom például széles körben elfogadott jelenség, így a nők nagy része nem is gondol arra, hogy esetleg egy betegség húzódhat meg mögötte. Így nagyon sokszor csak akkor derül fény az endometrózisra, amikor esetleg már egyéb tapintható vagy képi alkotóeljárással, így például ultrahanggal, látható elváltozások vannak (például petefészekciszta), vagy termékenységi probléma jelentkezik.
Egy felmérés szerint az érintettek az alábbiakat jelölték meg leggyakrabban a diagnosztizálás késedelmének okaként:
- azt gondolták, hogy a tüneteik „normálisak”,
- az orvosuk azt mondta nekik, hogy a tüneteik „normálisak”, és ha szükséges, fájdalomcsillapítóval kezeljék,
- hormonális kezelést alkalmaztak az orvosok vagy teherbe estek, ami átmeneti enyhülést eredményezett,
- nem megfelelő diagnosztizálási módokat alkalmaztak rajtuk.
A fenti okok miatt jelentős idő is eltelhet a tünetek megjelenése és az endometriózis diagnosztizálása között. Magyarországon jelenleg az átlagos diagnosztizálási idő a tünetek megjelenésétől számítva 4 év, azonban külföldön még ennél is hosszabb idő lehet. Így egyes tanulmányok szerint Németországban és Ausztriában átlagosan 10 év, Egyesült Királyságban és Spanyolországban átlagosan 8 év, Norvégiában átlagosan 7 év, Olaszországban 7-10 év, míg Írországban és Belgiumban 4-5 év telik el.
Nehezíti a diagnózis felállítását, hogy nincsenek könnyen és egyszerűen alkalmazható diagnosztizálási módszerek. Jelenleg az egyedüli biztos diagnózis felállítása csak laporoszkópia (hastükrözés) és szövettani vizsgálat útján lehetséges. Minden más diagnosztizálási módszer csak az endometriózis gyanúját erősítheti vagy gyengítheti.
Így az endometriózis gyanúját erősíthetik és a diagnosztizálást segíthetik:
- a tapintásos vizsgálat,
- a tükrözéses vizsgálatok vagy a képalkotó eljárások, mint a hüvelyi ultrahang, MRI.
Bár Magyarországon a nőgyógyászok egy része alkalmazni szokta, de a CA-125 tumor marker mérése vérvizsgálat útján nem ajánlott az endometriózis diagnosztizálásához a 2014-es orvosok számára kibocsátott ESHRE irányelvek szerint.
A biztos diagnosztizálást eredményező laporoszkópikus vizsgálatot altatásos érzéstelenítésben végzik, melynek során kamerával ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe, ahol a hashártya és az egyéb belső szervek megtekinthetők.
A vizsgálat során megtörténhet a szövettani mintavétel, azonban – mivel az endometriózis műtéti kezelése is laporoszkópiával történik – a beavatkozás során maga a kezelés, vagyis az endometrikus szövetek eltávolítása, összenövések megszüntetése is megtörténik.
A betegség kezelése
Mivel nincs még elegendő ismeret az orvostudományban az endometriózis végleges gyógyításával kapcsolatban, az endometriózis orvosi kezelése elsősorban a fájdalomcsillapításra, a tünetek csökkentésére, az endometriózis sebészi eltávolítására, összenövések megszüntetésére, a meddőség kezelésére és a kiújulás megelőzésére irányul.
Az orvosi kezelés több tényezőtől függ, így például a tünetek típusától, az endometriózis súlyosságától, kiterjedésétől, az életkorról, a gyermekvállalási szándéktól, a kezelés költségeiről és elérhetőségétől, mellékhatásaitól és esetleges kockázataitól.
A betegség orvosi kezelésében a sebészeti beavatkozást és/vagy a gyógyszeres kezelést (hormonkészítmények, fájdalomcsillapítók) alkalmazzák.
A sebészeti beavatkozás során az endometriózisos szövetek eltávolítása, az összenövések megszüntetése történik.
A laparoszkópia az elsődlegesen alkalmazott sebészeti módszer, mivel kevésbé invazív eljárás a laparotómiához képest.
A laparoszkópia (hastükrözéses eljárás) során a hason kis, apró metszéseket ejtenek. A kamerával ellátott optikai rendszert és a műtét elvégzéséhez szükséges műszereket a metszéseken keresztül vezetik be a hasüregbe. Az eljárás során eltávolítják az endometriózisos szöveteket, az esetleges összenövéseket megszüntetik.
A laparoszkópia viszonylag gyors a felépülés, és esztétikailag sem hagy maga után feltűnő nyomokat. A hegek idővel elhalványodnak, kifehérednek, és nem feltűnőek.
Ehhez képest ritkábban alkalmazott műtéti eljárás a laparotómia, ami a has megnyitásával járó sebészeti beavatkozás. Szükség lehet rá azonban súlyosabb esetekben, valamint laparoszkópia során felmerülő komplikációk esetén.
Laparotómia esetén a felépülés lassabb, hosszabb kórházi és otthoni tartózkodást igényel, valamint a műtét jobban észrevehető nyomot hagy maga után a hasi tájékon.
A gyógyszeres kezeléssel egyrészt a fájdalomcsillapítás, a tünetek csökkentése, másrészt az endometriózis újbóli kialakulásának megelőzése a cél.
Pill tablet by @Doug88888 CC
A fájdalomcsillapításra az orvosok rendszerint nem szteroid tartalmú fájdalomcsillapítókat javasolnak.
A hormonális kezelés célja – a fájdalom, a tünetek csökkentése és a kiújulás megelőzése keretében – pedig a petefészek működésének leállítása, és a szervezetben termelődő ösztrogén hormonok csökkentése a cél. Ehhez az orvosok leggyakrabban fogamzásgátló tablettát vagy úgynevezett progesztagén készítményeket (szájon keresztül bevehető tabletta vagy a méhbe felhelyezhető spirál formájában) alkalmaznak.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a hormonkezelés egy tüneti kezelés, vagyis nem gyógyítja meg az endometriózist. Van, akinek segít, de sajnos van, ahol a gyógyszeres kezelés mellett is visszatérnek a panaszok vagy terjed az endometriózis, ezért mindig szükséges a kezelőorvossal egyeztetni a panaszokról és a kezelés hatásosságáról.
A hormonális kezelésnek ezen kívül lehetnek mellékhatásai is, mivel a kezelés hatására a szervezetben jelentősen lecsökken az ösztrogén hormon termelése. Mellékhatásként például jelentkezhet hüvelyszárazság, fejfájás, libidó csökkenése, hőhullámok, fáradékonyság, elhízás.
A hormonális kezelés nem megoldás akkor, ha a teherbeesés a cél. Ha a spontán teherbeesésre nincs lehetőség, akkor mesterséges megtermékenyítési eljárásokat javasolnak a szakértő orvosok.
Végső esetben endometriózis esetében végeznek méheltávolítást, petefészkek eltávolítását is. Ez azonban egy nagyon drasztikus megoldás, amely azonban nem garantálja az endometriózissal kapcsolatos tünetek megszűnését. Mindezek mellett véglegesen megszünteti a teherbe esés lehetőségét, ezért csak olyan nőknél szokott szóba jönni, ahol már nincs gyermekvállalási szándék.
Alternatív, illetve komplementer terápiák
Az endometriózis kezelésében számos, az orvosi kezelést kiegészítő, komplementer vagy alternatív terápia is létezik.
Ezek közé tartoznak többek között az étrendi változtatások, a fizikai mozgás, a női tornák, a stresszcsökkentési, -kezelési módszerek alkalmazása, a homeopátia, az akupunktúra , a fitoterápia (vagy győgynövények alkalmazása), a neurálterápia, balneáris terápiák (vagy gyógyfürdőkúrák), érintésterápiák, terápiás kezelés pszichológussal vagy egyéb érzelmi oldást segítő technikák.
Kurczewki-Tamás Zita, Endosegítő blog írója, táplálkozási és életmód coach, funkcionális táplálkozási referens, természetgyógyász
petal heart#cuore di petalo#56345#ep by Bazar del Bizarro, CC
Források:
Dunselman, G.A.J., Vermeulen, N., Becker, C., Calhaz-Jorge, C., D’Hooghe, T., De Bi, B., Heikinheimo, O., Horne, A.W., Kiesel, L., Nap, A., Prentice, A., Saridogan, E., Soriano, D., Nelen, W. (2014) ESHRE guideline: management of women with endometriosis. Human Reproduction. 29 (3) pp. 400–412 Online elérhető ITT
Endometriózis Kisokos. Kiadó: „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány, Budapest, 2018. Online elérhető ITT
Eskenazi, B. és Warner, M.L. (1997) Epidemiology of endometriosis. Obstet Gynecol Clin North Am. 24 (2) pp. 235-58.
Meuleman, C., Vandenabeele, B., Fieuws, S., Spiessens, C., Timmerman, D., D’Hooghe, T. (2009) High prevalence of endometriosis in infertile women with normal ovulation and normospermic partners. Fertil Steril. 92 (1) pp. 68–74.
Tájékoztató endometriózisban szenvedő nők részére. Betegek részére ESHRE Irányelvek endometriózisban szenvedő nők kezeléséhez (2014) European Society of Human Reproduction and Embryology. Online elérhető ITT
American Society for Reproductive Medicine (1996) Revised American Society for Reproductive Medicine classification of endometriosis. Fertility and Sterility. 67 (5) pp. 817-821 Online elérhető ITT
Ballard, K., Lowton, K., Wright, J. (2006) What’s the delay? A qualitative study of women’s experiences of reaching a diagnosis of endometriosis. Fertil Steril 86 (5) pp. 1296–1301 Online elérhető ITT
