Endometriózis

Az endometriózis mindmáig egy rejtélyes betegség: nem tudni mitől alakul ki, és nem tudni mitől gyógyul meg végérvényesen. Az orvostudomány jelenleg nem tud választ adni ezekre a kérdésekre, így az orvosi kezelések is elsősorban a fájdalomcsillapítás/gyulladáscsökkentés, és a kialakult endometriális szövetek műtéti eltávolításán alapulnak.

Ezen az oldalon gyűjtöttem össze az endometriózissal kapcsolatos főbb tudnivalókat: mit lehet tudni a betegségről, mik a lehetséges okai, milyen tünetei vannak, hogyan lehet diagnosztizálni és milyen hagyományos orvosi kezelési módjai vannak.

Mi is az endometriózis?

Az endometriózis elnevezés az „endometrium” szóból származik, amely a méh belső felszínét borító nyálkahártyát jelöli. Endometriózis esetén méhnyálkahártya-szövetek találhatók a méh üregén kívül is, amelyek ugyanúgy reagálnak a hormonális változásokra, mint a méhen belüli méhnyálkahártya.

A női ciklus során a méhnyálkahártya megvastagszik, majd vérzés kíséretében eltávozik a hüvelyen keresztül – ezt hívjuk menstruációnak. Endometriózis fennállása esetén nemcsak a méhen belüli nyálkahártya, hanem a méh üregén kívül levő endometrium szövetek (endometriális csomók) is követik a ciklus változásait, és a menstruáció alkalmával maguk is „véreznek”, azonban – mivel a vérzésnek nincs hova ürülnie – véres váladék gyülemlik fel, amely a környező szöveteket ingerli. Ennek következményeként ciszták, hegesedés, belső szervi összenövések alakulhatnak ki. Az endometriózis a nők egy részénél- a statisztikák szerint az esetek 30-40%-ban – meddőséget is eredményez.

Az endometriózis egy jóindulatú megbetegedés, vagyis nem jelent rákos elváltozást, hanem azt jelenti, hogy egészséges szövetek rendellenes helyeken fordulnak elő.

Az endometriózis ösztrogénfüggő elváltozás. A női ciklust két fontos nemi hormon szabályozza: az ösztrogén és a progeszteron. Ennek a két hormonnak a kapcsolata és az egyensúlya határozza meg a női szervezet egészségét.

Egyes megközelítések szerint endometriózisnál relatív ösztrogéndominancia áll fenn, ami azzal jár, hogy a ciklus során túl sok az ösztrogén a progeszteronhoz képest a szervezetben, vagyis az ösztrogén és a progeszteron egymáshoz való aránya nem megfelelő.

Blausen_0349_Endometriosis

Blausen.com staff (2014). “Medical gallery of Blausen Medical 2014”. WikiJournal of Medicine 1 (2). DOI:10.15347/wjm/2014.010. ISSN 2002-4436.

Hol fordulhatnak elő endometrikus szövetek?

Leggyakrabban a nemi szerveken és azok közvetlen közelében fordulnak elő endometrikus szövetek. Így kifejlődhet endometriózis például a petefészekben (endometrioma vagy csokoládéciszta), petevezetőben, érintheti a hashártyát különböző helyeken a kismedencében, a méhnyakat és a hüvelyt is.

Endometriózis azonban előfordulhat nemi szerveken kívüli szervekben, így például hólyagban vagy bélben. De diagnosztizáltak endometriózist már tüdőben, bőrön, májon, agyban és orrüregben is. Ilyenkor a tünetek általában ciklusosak (vagyis a menstruációs ciklus alakulásának megfelelően jönnek elő és változnak), és az adott szervre jellemzően jelentkeznek (pl. beleket érintő endometriózis esetén fájdalmas székletürítés, hasmenés, végbélvérzés, hólyagot érintő endometriózis esetén véres vizelet).

A betegség kialakulásának lehetséges okai

A betegség kialakulásának oka nem ismert, bár számos elmélet létezik a kialakulását illetően.

Az egyik elmélet szerint a menstruáció alkalmával az endometrium sejteket tartalmazó vér visszafelé áramlik és a petevezetéken keresztül jut ki a hasüregbe (ún. retrográd menstruáció), ahol megtapad és növekedésnek indul. Ez azonban nem magyarázza például azt, hogy (pl. tüdő, orrüreg) is előfordul endometriózis, másrészt a retrográd menstruáció gyakori jelenség, így önmagában nem magyarázza az endometriózis kialakulását.

Más elméletek szerint vérkeringés vagy nyirokkeringés útján kerülnek az endometrium szövetek a test egyéb, méhen kívüli részeibe. Ezen kívül van olyan elmélet is, hogy ezek a szövetek helyben alakulnak ki, illetve vannak, akik genetikai hajlammal magyarázzák kialakulását.

További teoriák szerint a nem megfelelően működő, legyengült immunrendszer a kialakulásának az oka, amely nem akadályozza meg a szövetek nem megfelelő helyen való képződését, illetve környezeti hatások, dioxinok is felelősek a hormonrendszer és az immunrendszer nem megfelelő működéséért.

Néhány helyen az endometriózist autoimmun betegségként tüntetik fel, de sokkal valószínűbb, hogy endometriózisnál inkább egy immunrendszer-gyengeséggel állunk szemben.

Kiket érint?

Az endometriózis egyes felmérések szerint a reproduktív korban levő minden tizedik nőt érinti. Ez egy rendkívül riasztó statisztikai szám, tekintve azt is, hogy a társadalomban az endometriózis-tudatosság jelenleg még nincs azon a szinten, ami ezzel arányos lenne: vagyis nagyon sokan nem is tudják, hogy van olyan, hogy endometriózis. (Ezt magam is tapasztaltam, amikor szinte mindenkinek a környezetemben el kellett magyarázni, hogy mivel is állok szemben.)

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja szerint az endometriózis általában a reproduktív korban levő nők érintettek, és azok 5–15%-ban fordul elő, 95%-ban a termékeny életszakaszban.

A statisztikák szerint gyakoribb az előfordulása olyan nőknél, akik még nem szültek. Azon nők körében, akiket meddőség miatt vizsgáltak, pedig körülbelül 20-30% az előfordulási arány. Menopauzában igen ritka az előfordulása, és általában külső forrásból származó ösztrogénbevitellel van összefüggésben a kialakulása.

Egyes felmérések szerint az endometriózis a világon megközelítőleg 176 millió nőt érint.

Az endometriózis tünetei

Az endometriózis legáltalánosabb tünete a fájdalmas, görcsös menstruáció (60-80%). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fájdalmas, görcsös menstruáció megléte nem feltétlenül jelent endometriózist, mint ahogy a fájdalommentes vagy kis fájdalommal járó menstruáció, illetve egyéb, itt felsorolt tünetek hiánya sem jelenti önmagában azt, hogy nem áll fenn endometriózis.

Gyakori tünet még a krónikus kismedencei fájdalom (30-50%-ban jellemző). A fájdalmat nemcsak a menstruáció során érezheti az endometriózissal érintett nő, hanem a ciklus más időszakaiban is, például az ovuláció során. Ezen kívül jellemző tünet még a fájdalmas szexuális együttlét (25-40% az előfordulási gyakorisága).

Egyéb tünetek lehetnek a deréktáji fájdalom, fájdalmas székletürítés, premenstruációs pecsételő vérzés, rendszertelen menstruáció, meddőség, fokozott vérzés, emésztőszerv-rendszeri panaszok (pl. hasmenés, felfúvódás, székrekedés, főleg a menstruációval összefüggésben), vizelési panaszok, fáradtság.

Jellemzően a fájdalom a hormonális változásoknak megfelelően változik, és a vérzés időpontjában a legkellemetlenebb.

Az endometriózis során fellépő tünetek és fájdalom jelentősen megnehezítheti az érintett nők életét és életminőségét. Előfordul, hogy a fájdalmak olyan mérvűek, hogy befolyásolják az érintettek mindennapi tevékenységét és munkaképességét: a fájdalom olyan erős is lehet a menstruáció idején, hogy egyszerűen képtelenné teszi a munka ellátását, és az érintett nők visszatérően betegszabadságot kényszerülnek kérni azokra a bizonyos napokra. Számos nő arról is beszámol, ahogyan a kiszámíthatatlanul jelentkező fájdalmas tünetek hogyan tudják megnehezíteni általában a társadalmi életet és a baráti kapcsolatokat. Ezen kívül nem nehéz belátni, hogy  a szex során jelentkező fájdalmak és az esetleges meddőség milyen terhet rakhatnak egy párkapcsolatra.

A tünetek azonban nem feltétlenül állnak arányban az endometriózis súlyosságával: egyes nőknél egy enyhébb stádiumú endometriózis súlyosabb tüneteket okozhat, mint egy előrehaladottabb állapotban levő endometriózis egy másik érintettnél.

Az endometriózis diagnosztizálása

Az endometriózis felismerése és diagnosztizálása nem egyszerű, aminek több oka is van.

Egyrészt az orvosok maguk is nehezen ismerik fel az endometriózist, mivel a tünetek más betegségekre is utalhatnak, például egyéb bélrendszeri megbetegedésekre (így irritábilis bélszindrómára), kismedencei gyulladásra, egyéb eredetű kismedencei összenövésekre, méhen kívüli terhességre, más típusú petefészekcisztákra, végbélrákra. Másrészt a tünetek különbözőek lehetnek, és egyénileg változnak, ami a felismerést tovább nehezíti.

Egy felmérés[1] szerint az érintettek az alábbiakat jelölték meg leggyakrabban a diagnosztizálás késedelmének okaként:

  • azt gondolták, hogy a tüneteik „normálisak”,
  • az orvosuk azt mondta nekik, hogy a tüneteik „normálisak”, és ha szükséges, fájdalomcsillapítóval kezeljék,
  • hormonális kezelést alkalmaztak az orvosok vagy teherbe estek, ami átmeneti enyhülést eredményezett,
  • nem megfelelő diagnosztizálási módokat alkalmaztak rajtuk.

A fenti okok miatt jelenleg átlagosan nyolc év telik el, amíg az endometriózist felismerik. (Olyat is olvastam, ahol ez a szám 12 év volt – szerintem mindkét adat elég megdöbbentő.)

Tovább nehezíti a diagnózis felállítását, hogy nincsenek könnyen és egyszerűen alkalmazható diagnosztizálási módszerek. Jelenleg az egyedüli biztos diagnózis felállítása csak laporoszkópia (hastükrözés) és szövettani vizsgálat útján lehetséges. Minden más diagnosztizálási módszer csak az endometriózis gyanúját erősítheti vagy gyengítheti.

Így az endometriózis gyanúját erősíthetik és a diagnosztizálást segíthetik:

– a tapintásos vizsgálat,

– képalkotó eljárások, mint az ultrahang, CT, MRI (ezek például segíthetik az endometriózis kiterjedtségének a megállapítását),

– CA-125 tumor marker mérése vérvizsgálat útján. (Ez utóbbi kapcsán megfigyelték, hogy az endometriózissal érintett nőknél a normálisnál magasabb a CA-125 mértéke, azonban ez nem csak endometriózis esetén állhat fenn, hanem egyéb betegségeknél, állapotoknál is pl. petefészekrák, egyéb rosszindulatú betegségek, vagy medencegyulladás, hepatitisz esetén).

A biztos diagnosztizálást eredményező laporoszkópikus vizsgálatot altatásos érzéstelenítésben végzik, melynek során kamerával ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe, ahol a hashártya és az egyéb belső szervek megtekinthetők. A vizsgálat során megtörténhet a szövettani mintavétel, azonban – mivel az endometriózis műtéti kezelése is laporoszkópiával történik – a beavatkozás során maga a kezelés, vagyis az endometrikus szövetek eltávolítása, összenövések megszüntetése is megtörténik.

A betegség kezelése

Mivel nincs még elegendő ismeret az orvostudományban az endometriózis gyógyításával kapcsolatban, az endometriózis orvosi kezelése jelenleg elsősorban a fájdalomcsillapításra, a tünetek csökkentésére, az endometriózis csomók eltávolítására, a meddőség kezelésére és a kiújulás késleltetésére irányul.

Az orvosi kezelés több tényezőtől függ, így a tünetek típusa, az endometriózis súlyossága, kiterjedtsége, életkor, gyermekvállalási szándék (az endometriózis tünetei általában javulnak vagy átmenetileg megszűnnek terhesség alatt, ezért sok orvos a teherbeesést javasolja, mint műtét helyetti “kezelési mód”).

A betegség orvosi kezelésében a sebészeti beavatkozást és/vagy a gyógyszeres kezelést (hormonkészítmények, fájdalomcsillapítók) alkalmazzák. Klasszikus esetben első körben kerül sor az endometrium csomók sebészeti úton való eltávolítására, majd utána gyógyszeres kezelés következik.

A sebészi beavatkozás során az elváltozás laparoszkópos eltávolítása történik. A hason kis, apró metszéseket ejtenek, majd a hastükrözéses eljárás során eltávolítják az endometrium csomókat, az esetleges összenövéseket megszüntetik. A laparoszkópia kevésbé invazív, szervezetet igénybe velő beavatkozásnak számít, amely után viszonylag gyors a felépülés, és esztétikailag sem hagy maga után feltűnő nyomokat (a hegek idővel elhalványodnak, kifehérednek, és nem feltünőek).

Ehhez képest ritkábban alkalmazott műtéti eljárás a laparotómia, ami a has megnyitásával járó sebészeti beavatkozás. Szükség lehet rá azonban súlyosabb esetekben, valamint laparoszkópia során felmerülő komplikációk esetén. Laparotómia esetén a felépülés lassabb, hosszabb kórházi és otthoni tartózkodást igényel, valamint a műtét jobban észrevehető nyomot hagy maga után a hasi tájékon.

A gyógyszeres kezeléssel elsősorban a rendellenes endometrium szövetek hormonális úton történő elsorvasztása a cél, ide nem értve a fájdalom csillapítására használt nem szteroid tartalmú fájdalomcsillapítókat. A gyógyszeres terápia a petefészek hormonmunkáját gátolja meg, így a ciklus felfüggesztésre kerül.

pill

Pill tablet by @Doug88888 CC

A gyógyszeres kezelés azonban nem alkalmazandó, ha a teherbeesés a cél, mivel a gyógyszeres kezelés segítségével nem növelhető a teherbeesés valószínűsége, viszont számos mellékhatással valamint időveszteséggel jár. Ilyen esetben elsősorban a sebészi beavatkozás jön szóba, és amennyiben szükséges, mesterséges megtermékenyítésre irányuló eljárások.

A gyógyszerek nem befolyásolják az endometriózis kialakulásában játszó biológiai folyamatokat, ezért a kezelés tüneti kezelésnek számít, amely nem is mindig eredményez tünetmentességet, és a tünetek a kezelés után általában visszatérnek egy meghatározott idő elteltével (az endometriózis szokásos kiújulási arányára átlagosan 1,5 évet szoktak mondani). A hormonkezelések ezen kívül a hormonkezelés fajtájától függően elég kellemetlen mellékhatásokkal járhatnak, így például a mesterségesen létrehozott menopauza esetén annak tünetei is megjelennek, de olvastam beszámolót elhízásról, fejfájásról, migrénről, depressziós tünetekről is.

Végső esetben endometriózis esetében végeznek méheltávolítást, petefészkek eltávolítását is. Ez azonban egy nagyon drasztikus megoldás, amely a tüneteket enyhítheti, azonban egyáltalán nem garantálja, hogy az endometriózis ennek ellenére nem tér vissza (például külső ösztrogénbevitel miatt). Mindezek mellett véglegesen megszünteti a teherbe esés lehetőségét.

Az endometriózis kezelésében számos alternatív terápia is létezik. Ezek között leggyakrabban a betegség étrendi úton való kezelését, a homeopátiát, természetgyógyászati eszközöket, akupunktúrát, hagyományos kínai gyógyászatot, női tornákat szokták említeni. A hagyományos orvosi kezelések kiegészítéseképpen a homeopátiát egyes orvosok is alkalmazzák, illetve javasolják, ahol a homeopátiás készítmények az immunrendszerre és a hormonrendszerre hatva kezelik az endometriózist.

15637848146_48bd25efa7_z

petal heart#cuore di petalo#56345#ep by Bazar del Bizarro, CC

 

Források:

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Endometriosisról. Készítette: A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium

Carolyn Levett: Reclaim Your Life… Your Guide to aid Healing of Endometriosis

www.endofound.org/endometriosis

www.endometriosis.org

www.endometriosis.ca/Facts -about-Endometriosis.pdf

www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/1270/petefeszekcisztak

www.webbeteg.hu/cikkek/nogyogyaszat/239/az-endometriosis-es-tunetei

http://hu.wikipedia.org/wiki/Endometri%C3%B3zis

[1] Ballard KD, Lowton K, Wright JT. What’s the delay? A qualitative study of women’s experiences of reaching a diagnosis of endometriosis. Fertil Steril 2006

 

Share

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.

Az oldal sütiket (cookie) használ. A böngészés folytatásával hozzájárulsz a sütik használatához. További részletek

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close