Miért fontos a mikrobiom endometriózis esetén?
Az elmúlt években egyre több vizsgálat, tudományos kutatás látott napvilágot, amely a mikrobiom esetleges kapcsolatát vizsgálja az endometriózissal. Ez párhuzamban áll azzal, hogy a tudományos kutatások egyre több összefüggést fedeznek fel az egészségi állapotunk és a bennünk élő mikroorganizmusok között. Így például kutatások szerint a bélflóránk összefüggésbe állhat bélgyulladásos megbetegedésekkel, irritábilis bélszidrómával (IBS), pikkelysömörrel, artritisszel, egyes rákfajtákkal, cukorbetegséggel vagy PCOS-sel is. Ez legfőképpen annak tudható be, hogy a bélflórának jelentős szerepe van az immunrendszerünk szabályozásában.
Mivel tudományos kutatások szerint az endometriózisban is szerepet játszik az immunrendszer rendellenes működése, felmerül, hogy a mikrobiom állapota az endometriózis kapcsán is jelentős lehet.
Endometriózis esetén ugyanis méhnyálkahártyaszerű szövetek nőnek a méhen kívül, vagyis olyan helyeken, ahova nem lennének valók. Ezeken a rendellenes helyeken ugyanúgy reagálnak a hormonális változásokra, mint a méhnyálkahártya a méhben. Mivel azonban ezek a szövetek – ellentétben a méhnyálkahártyával, ami eltávozik a menstruációval – nem tudnak eltávozni a szervezetből, ezért tovább növekednek, krónikus gyulladást okoznak, illetve összenövéseket, cisztákat hozhatnak létre.
A legrégebbi teória az endometriózis kialakulására a retrográd menstruáció, ami szerint a menstruációs vér egy része visszaáramlik, és így kerülnek méhnyálkahártya darabok a hasüregbe. Az endometriózis kialakulására ezen kívül számos egyéb teória is létezik, amelyek egy részéről ITT is olvashatsz. Azonban ezek a teoriák önmagukban még nem adnak kielégítő magyarázatot az endometriózis kialakulására, hiszen nem alakul ki endometriózis minden retrográd menstruációval érintett nőben. Ez arra enged következtetni, hogy az endometriózis kialakulásában több tényező is szerepet játszhat. Ebből pedig az egyik fontos tényező lehet a szervezet nem megfelelően működő immunválasza, amely lehetővé teszi, hogy a méhnyálkahártya-szerű szövetek rendellenes helyen telepedjenek meg. Az immunrendszer és így az immunválasz működésére pedig fontos hatással lehet a mikrobiom.
Mi az a mikrobiom?
A mikrobiom azoknak a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok) összessége, amely bennük, velünk, rajtunk él, legnagyobb részben a bélben. Vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek szimbiotikus tulajdonságúak, vagyis a jelenlétük mind az ember, mind a mikroorganizmus számára hasznos, vagyis jótékony hatású az egészség szempontjából. Ezen kívül lehetnek patogén mikroorganizmusok is, amelyek a betegséget támogatják. A bennünk élő mikrobiom részt vesz a szervezetünk napi működésében is.
Mindenkinek egyedi a mikrobiom összetétele, és az adott személy DNS-én alapszik. Legelőször a születés során vagyunk kitéve a mikroorganizmusoknak, amikor a szülőcsatornán átmegyünk, illetve a szoptatás is alakítja a mikrobiomunk összetételét. Aztán később a környezeti hatások és az étrend alakítja a mikrobiom összetételét, ezért nagyon fontos a mikrobiom összetétele szempontjából az, hogy mit eszünk és hogyan élünk. A bélben levő mikrobiomra negatív hatással lehetnek például az étkezés (így a finomított, illetve cukros ételek túlzott fogyasztása, rostok fogyasztásának hiánya), de akár a stressz, fertőzések és az antibiotikumok túlzott használata is.
Amennyiben egy adott helyen, így pl. a bélben a patogén, betegséget támogató baktériumok nagyobb arányban vannak jelen, mint az egészséget támogató baktériumok, akkor kialakul a bélflóra egyensúlytalansága, amelyet diszbiózisnak hívunk. Ez aztán negatív hatással lehet az immunválasz működésére és a bélfalak épségére, integritására is.
Amennyiben a bélfalak áteresztenek egyes molekulákat a bélből a szervezetbe, az szintén negatív hatással lehet az immunrendszer működésére, az anyagcserére, és krónikus gyulladást okozhat a szervezetben.
Az Endobiota tanulmány
Az Endobiota tanulmány 2019-ben került publikálásra egy tudományos folyóiratban.
A tudományos kutatásba 14 olyan nőt vontak be, akik 3-as vagy 4-es stádiumú endometriózissal diagnosztizáltak, illetve 14 olyan nőt, aki nem rendelkezett ilyen diagnózissal.
A tanulmány megállapításai a következők voltak:
- A 3-as és 4-es stádiumú endometriózissal érintett nők méhnyaki mikrobiómjában nagyobb mértékben voltak jelen a Gardnerella, Streptococcus, Escherichia, Shigella és az Ureoplasma baktériumok, amelyek potenciálisan patogén tulajdonságúak;
- A 3-as és 4-es stádiumú endometriózissal érintett nők méhnyaki és hüvelyi mikrobiómjában hiányoztak az Atopobium baktériumok;
- A 3-as és 4-es stádiumú endometriózissal érintett nők bélflórájában a Shigella/Escherichia baktériumfajták dominánsak voltak.
A tanulmány fő megállapítása az volt, hogy
a genitáliák és a bél mikrobiómja összefüggésben lehet az endometriózissal,
de további kutatások szükségesek arra vonatkozóan, hogy a bélflóra egyensúlytalansága vezet-e az endometriózishoz vagy az endometriózis járul hozzá a bélflóra egyensúlytalansághoz, és így a patogén bélbaktériumoknak a jótékony bélbaktériumokhoz képest történő elszaporodásához.
Más tudományos kutatási eredmények
Más tudományos kutatások is arra a következtetésre jutottak, hogy az endometriózisban érintettek esetén a mikrobiom egyensúlytalansága jellemző lehet.
Egy 2019-es összefoglaló tanulmány arra kereste a választ, hogy milyen kölcsönhatás van a mikrobiom és az endometriózis között. (Leonardi et al, 2019). Bár a tanulmány vegyesen nézett állat- és humán kísérleteket, és 12 különböző helyről vett mikrobiom mintát vizsgáltak az egyes tanulmányok (így meglehetősen heterogén az összehasonlított kutatások anyaga), arra következtetésre jutott, hogy
az endometriózis úgy tűnik, hogy összefüggésbe hozható magasabb arányú Proteobacteria, Enterobacteriaceae, Streptococcus és E. Coli jelenlétével a különböző mikrobiom területeken, amelyek negatívan érinthetik a bélflóra egyensúlyát.
A Firmicutes phylia és a Gardenella baktérium is összefüggést mutatott az endometriózissal, de bizonyos esetekben a tanulmányok nem voltak egyértelműek.
Ez a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a mikrobiom hozzájárulhat az endometriózis kialakulásához, mégpedig főként az alábbi okok miatt:
- Endometriózis esetén a nem megfelelően működő immunválasz jelentős szerepet játszik, és a mikrobiom egyensúlytalansága hozzájárulhat ehhez a rendellenes immunválaszhoz.
- A bélflóra kihatással lehet a szervezet ösztrogén szintjére, ugyanis a bélflóra részét képezi azon bélbaktériumok összessége („estrobolome”), amelyek az ösztrogének lebontásáért felelősek a bélben. A jellemzően patogén bélbaktériumok által termelt béta-glükuronidáz és béta-glükozidáz enzimek pedig megakadályozhatják az ösztrogének kivezetését a szervezetből, és újbóli felszívódásukat eredményezhetik, amely hozzájárulhat a magasabb ösztrogén szinthez, ami az endometriózis növekedését ösztönözheti. Béta-glükoronidáz enzimeket termelő bélbaktériumok lehetnek az Escherichia genushoz tartozó baktériumok is, amelynek emelkedett mennyiségét találták egy endometriózissal kapcsolatos kutatásban endometriózissal érintetteknél.
Az összefoglaló tanulmány szerint a tanulmány tárgyát képező kutatások alapján a mikrobiom és az endometriózis között egy kétirányú kapcsolódás rajzolódik ki, és további kutatások szükségesek arra vonatkozón, hogy pontosan milyen kölcsönhatás van a bélflóra és az endometriózis között.
Egy további tanulmány (Qin et al., 2022) arra is felhívja a figyelmet, hogy
a mikrobiom segíthetne az endometriózis egyes típusainak diagnosztizálásában is a jövőben,
így pl. a Ruminococcus és a Pseudomonas törzsek endometriózis esetén.
Ez a tanulmány is említi, hogy az endometriózis növekedéséhez nem csak az ösztrogén hormon, hanem az immunrendszer is hozzájárulhat.
Az immunrendszert pedig aktiválhatja a mikrobiom részét képező endotoxinok vagy liposzaccharidok, amelyeket a patogén bélbaktériumok termelnek.
A tanulmány azt is említi, hogy állatkísérletek szerint egyes bélbaktériumok által termelt anyagok (ún. metaboliták) hozzájárulhatnak a gyulladás csökkentéséhez, és így a bélflóra helyreállatása ekként is segíthet az endometriózis kapcsán.
Egyes kutatások azt mutatták, hogy a Lactobacillus gasseri jótékony bélbaktériumnak is lehet jótékony szerepe endometriózis kapcsán, mivel csökkentheti a gyulladást és az endometriózisos sejtek fejlődését.
Hogyan tudom megállapítani, hogy milyen a bélflórám állapota?
A bélflóra állapotának felmérésében és a személyre szabott táplálkozási és életmód javaslatok felállításában, a bélflóra helyreállítását segítő táplálékkiegészítők kiválasztásában nagy segítségre lehetnek a széklet vizsgálatával végzett mikrobiom tesztek.
Számos székletteszt létezik már a hazai és a külföldi piacokon is, különböző árfekvésekben attól függően, hogy milyen típusú és mélységű vizsgálattal jár az elemzés.
Ami a legfontosabb, hogy ha ezt az utat választjuk, akkort a teszt kiválasztásában, értelmezésében és az étrendi és életmód terápia felállításában mindenképpen kérjünk szakértői segítséget.
Személy szerint ügyefeimnek általában a nemzetközileg elismert funkcionális szemléletű széklettesztet, a Genova Diagnostics GI Effects tesztjét szoktam javasolni, mert a bélflórában jelenlévő törzseken és fajokon kívül többek között az emésztés működésére és a gyulladás jelenlétére, esetleges parazitákra és a bélfal áteresztő jellegére is lehet kapni információt. Sőt, a vizsgálat során azt is mérik, hogy az esetlegesen jelen lévő patogén baktériumok vagy egyéb mikroorganizmusok mely antibiotikumra vagy gyógynövény alapú táplálékkiegészítőre reagálnak optimálisan, és melyekre alakult ki esetleges rezisztencia. A székletteszt eredményeit természetesen a fennálló tünetekkel együtt kell értékelni, és ez alapján lehet felállítani a javasolt táplálkozási és életmód tervet.
Székletteszt nélkül is lehet támogatni a bélflórát és a bélfalak integritását egy általánosabb protokollal. Ilyen esetben az adott személy tüneteinek javulása adhat visszajelzést az étkezési, életmódbeli változtatások eredményességére vonatkozóan.
Endometriózis és SIBO
Endometriózisban érintetteknél sok esetben előfordul a diszbiózis egy speciális fajtája, amit SIBO-nak neveznek (kontaminált vékonybél szindróma), ami lényegében a vastagbélből származó baktériumok túlszaporodását jelenti a vékonybélben.
SIBO esetén tünetek jelentkezhetnek, mint például puffadás, szelesedés, hasi görcsök, hasmenés, székrekedés, korai teltségérzés, hasi diszkomfort érzete. Egyes érintetteknek “terhes pocakhoz” hasonló puffadásuk is van, és a puffadás, gázosodás jellemzően fokozatosan növekszik a nap folyamán. Ez is lehet az endometriózis esetén sokszor emlegetett endo bellynek (vagy endo hasnak) az egyik oka.
SIBO-t laktulóz kilégzéses teszttel lehet diagnosztizálni gasztroenterológusnál, aki annak pozitív eredménye esetén antibiotikum kúrát ír fel. Ilyen esetben is javasolt egy táplálkozási szakértő vagy dietetikus felkeresése, mivel a SIBO visszatérhet, és annak megelőzésében segíthetnek az étrendi és életmódbeli változtatások, illetve egyes táplálékkiegészítők alkalmazása is.
Sok esetben javasolt SIBO esetén az alacsony FODMAP étrend terápiás jelleg alkalmazása is, ami egyébként egy tudományos kutatás alapján jótékony hatású lehet endometriózisban érintettek számára (véleményem szerint talán éppen azért, mert sok esetben az endometriózis hátterében bélflóra egyensúlytalanság is állhat).
Ha szeretnél személyre szabott táplálkozási és életmód tanácsadást, ITT tudod felvenni velem a kapcsolatot.
Kurczewski-Tamás Zita, Nutritional Therapist
Felhasznált irodalom:
Hernandes, C., Silveira, P., Rodrigues Sereia, A. F., Christoff, A. P., Mendes, H., Valter de Oliveira, L. F., & Podgaec, S. (2020). Microbiome Profile of Deep Endometriosis Patients: Comparison of Vaginal Fluid, Endometrium and Lesion. Diagnostics (Basel, Switzerland), 10(3), 163.
Ata, B., Yildiz, S., Turkgeldi, E., Brocal, V. P., Dinleyici, E. C., Moya, A., & Urman, B. (2019). The Endobiota Study: Comparison of Vaginal, Cervical and Gut Microbiota Between Women with Stage 3/4 Endometriosis and Healthy Controls. Scientific reports, 9(1), 2204.
Leonardi, M., Hicks, C., El-Assaad, F., El-Omar, E., & Condous, G. (2020). Endometriosis and the microbiome: a systematic review. BJOG : an international journal of obstetrics and gynaecology, 127(2), 239–249. Qin, R., Tian, G., Liu, J., & Cao, L. (2022). The gut microbiota and endometriosis: From pathogenesis to diagnosis and treatment. Frontiers in cellular and infection microbiology, 12, 1069557.
The Microbiome, Harvard T.H. Chan, School of Pubic Health, https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/microbiome/
Qin, R., Tian, G., Liu, J., & Cao, L. (2022). The gut microbiota and endometriosis: From pathogenesis to diagnosis and treatment. Frontiers in cellular and infection microbiology, 12, 1069557.
