Az endometriózis pszichés és lelki vonatkozásai – beszélgetés Márki Gabriella pszichológussal
Pszichológusként mióta foglalkozol az endometriózissal és az endometriózisban érintett nőkkel? Hogyan kezdődött az ezzel kapcsolatos érdeklődésed?
Először az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítványon keresztül találkoztam az endometriózissal. Ezt követően még a pszichológia mesterképzés alatt lehetőségem nyílt a témával mélyebben is foglalkozni, kezdetben egy projektmunka, majd pedig a szakdolgozati munkám keretében. Az egyetemi évek alatt és azokat követően egészségpszichológusi gyakorlatot végeztem a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A szakdolgozat megírása során látszott, hogy az endometriózis lelki oldalát egyetlen szakdolgozatban lehetetlen összefoglalni és kutatni, így az ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola Személyiség- és egészségpszichológia alprogramján belül folytattam a tanulmányaimat és az endometriózis pszichológiai központú kutatását is. A kérdésedre válaszolva, 2012 óta foglalkozom endometriózissal a kutatás, az oktatás és a pszichológiai tanácsadás területén egyaránt.
Milyen kutatásokban vettél, illetve veszel részt? Milyen eredményeket emelnél ki ezen a területen?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem között létrejött endometriózis és policisztás ovárium szindrómára fókuszáló kutatásokban vállalok aktív szerepet témavezetőim szakmai támogatása mellett. A kutatások során kérdőívekkel, fókuszcsoportokkal és intervenciós csoportokkal is dolgozunk, így igyekszünk minél több területet lefedni és érinteni. Célunk a magyar, endometriózissal és/vagy policisztás ovárium szindrómával élő nők életét meghatározó pszichológiai tényezők azonosítása és felmérése (például életminőség, hangulat, életmód).
Az eredmények alapján lehetőségünk nyílik egy komplex egészségmegőrző és betegség-megelőző program kidolgozására, amelyre nagy szükség lenne mind az érintett nők, mind az egészségügy részéről.
Az eredmények eddig – hazánkban és külföldön egyaránt – alapvetően arra mutatnak rá, hogy az endometriózis általában negatívan befolyásolhatja az egészséggel összefüggő életminőséget, értve ez alatt például a fizikai és mentális jóllétet, a vitalitást, a mindennapi tevékenységek ellátását. Ám azt is lényeges látni, hogy az életminőséghez szorosan kötődik, többek között, az érzelmi állapot, a szexuális funkcionálás, a stressz és az életmód is. Jelenleg futó vizsgálatainkban a legtöbb vonatkozó területet szeretnénk az érintett nők segítségével feltérképezni.
Van a nőknek egy meghatározott csoportja, amely érintett ebben a betegségben?
A kérdés nagyon jó. Valóban jó lenne azonosítani azokat a tényezőket, amelyek jelenléte megnövelheti az endometriózis kialakulásának esélyét.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a biológiai érintettség (betegségre való hajlam) mellett nagy valószínűség szerint olyan pszichés folyamatok is meghatározóak lehetnek, mint például a stressz, amely visszahathat a testi folyamatokra, negatívan befolyásolva a hormon-, az immun- és az idegrendszert is.
Általánosítani semmiképpen sem szeretnék a stresszre nézve sem, hiszen számos más betegséget is eredményezhetnek ezek a tényezők. Az, hogy egy adott nőnél miért pont endometriózis jelenik meg nagyobb szintű stressz jelenléte esetén? Szintén egy jó kérdés. Sajnos erre jelenleg még nincs kész válaszunk.
Mennyire tipizálhatók az endometriózis kialakulásának lelki és szociális tényezői? Vannak főbb jellemzők?
Az endometriózis kialakulása mögötti lelki és szociális tényezők tipizálása egy igen kényes kérdés. Maga a kérdés általában azért hangzik el, mert szeretnénk tudni, hogy mi az a múltból vagy éppen a jelenből, ami a betegség kialakulását okozhatta, illetve szeretnénk a kiváltó tényezőkön változtatni. A szakirodalom nem ír endometriózis „típusú” nőkről, tipizálási kategóriákról. Egyelőre nagyon sok a nyitott kérdés, ugyanakkor az általános egészséges életmód (egészséges táplálkozás és megfelelő testmozgás) hiánya több betegség kialakulásának rizikóját megemelheti, így feltételezhetjük, hogy az endometriózis komplex, holisztikus megközelítésében az életmódnak is nagy szerepe lehet.
A javulás érdekében megfelelőbb a személyes, egyéni élettörténet menti munka – amely központjában állhat a lelki élet vagy az életmód-változtatás is.
A kérdés megválaszolására vélhetően a jövőben az érintettek folyamatos követése pontosabb választ adhat, ehhez ugyanis további kutatások elvégzésére van szükség.
Tapasztalataid mennyire tudatosak a nők abban a tekintetben, hogy egy betegség esetén annak lelki vonatkozásaival is érdemes foglalkozni?
Egy korábbi, 2013-as vizsgálatunkhoz nyúlnék vissza, amely során érdekes eredményt találtunk. Ebben a nők több mint 70%-a számolt be a saját szavaival arról, hogy az endometriózisának kialakulása mögött lelki tényezőket feltételez, ezzel szemben csupán a megkérdezett nők 9%-a keresett fel pszichológust. A számadatok között elsődlegesen a 70% volt meglepő, a biológiai kiváltó okok megjelölése sokkal kisebb százalékos arányban jelent meg, ugyanakkor feltételezhető, hogy a pszichológiai segítségkérés nem csak a pszichológiai rendeléseken jelenik meg.
Így a lélekkel való foglalkozás igénye mindenképpen jelen van, ám különböző utakon keresztül keresik az érintettek a támogatást.
Általánosságban úgy észlelem, hogy az utóbbi időben mind az érintett nők felől, mind az egészségügy felől egy nyitás tapasztalható a lelki oldal megtámogatására (ide sorolva az endometriózissal való együttélés segítését is).
Mit javasolnál egy nőnek, aki a gyógyulási folyamatban az endometriózis nehézségeivel, kialakulásának okaival lelki szinten is szeretne aktívan foglalkozni?
A gyógyulási folyamat során az első lépés éppen az, amit a kérdésedbe is belefogalmaztál: a vágy, hogy aktívan tehessek az egészségemért, szemben a passzív szerepvállalással. Hiszen ha a motiváció adott, akkor azt követi az útkeresés, vagyis megtalálni azt az utat, amely segít engem ebben, legyen az egy alternatív gyógyász, pszichológus, relaxáció vagy életmód. Természetesen a felsoroltak közül többet is választhatunk, de lényeges, hogy a választott módszer valódi segítség legyen, káros, ártalmas hatások nélkül. Ha egy adott módszer hatékonynak bizonyul, akkor érdemes alkalmazni, ám amennyiben hatástalan, érdemes új utakat keresni. Fontos azonban, hogy szakorvosunkat mindig tájékoztassuk, hogy milyen kiegészítő vagy alternatív kezelést végzünk a nőgyógyászati ellátás mellett.
Milyen módon tudják a család és az ismerősök segíteni, támogatni az érintett nőket a gyógyulásban?
A társas támogatás megléte kulcskérdés lehet az endometriózissal való megküzdésben. Az első lépés mindenképpen a család és az ismerősök tájékoztatása kezdetben a tünetekről, de mindenképpen javasolt bevonni őket legkésőbb akkor, amikor a diagnózis megszületik. Lényeges látnunk, hogy az endometriózis kezd egyre ismertebbé válni, ugyanakkor még mindig nagyon sokan nem ismerik, ezért az információátadás sok esetben az érintett nőkre hárul: mi ez? mi okozza? Sok esetben a felmerülő kérdésekre az orvostudomány sem találta meg még a választ, ezért ilyenkor érdemes lehet a saját élményeket és érzéseket megosztani, ami nem minden esetben könnyű.
A fájdalom vagy kezelések miatt az érintettek kevesebb társadalmi aktivitásban vehetnek részt, ám a környezetük felé szavakkal közvetíthetik, hogy nem őket, nem az ő társaságukat kerülik, hanem a tünetek miatt maradnak otthon többet, ugyanígy a párkapcsolatban is érdemes kiemelni a tüneteket, különös tekintettek a szexuális együttlétek során tapasztalt fájdalomra.Az aktivitások csökkenése mögött a fájdalom és nem a társ, kapcsolatok elutasítása áll, ezt mindenképpen fontos tisztázni a párnak.
Ezt követően érdemes az érintett nőnek végiggondolni, hogy konkrétan miben van szüksége támogatásra, például az endometriózis diagnózis elfogadásában, a javaslatok betartásában, a műtétre való felkészülésben, a jövő megtervezésében vagy éppen az érzelmek megosztásában. A kezelés, a gyógyulás során ajánlják az életmódváltást. Aki már próbálta, tudja, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra, így a választott út, utak bejárásában is érdemes lehet segítséget kérni a környezetünktől. Különösen igaz ez a táplálkozás megváltoztatása, fizikai aktivitás bevezetése esetén. Az együtt végzett életmód-változtatás megtartóbb lehet és erősítheti a kapcsolatokat is.
Praxisod során milyen eszközökkel, módszerekkel segíted az endometriózisban érintett nőket?
A pszichológiai konzultációk keretében elsősorban a tanácsadás eszköztárával dolgozom. Ez természetesen nem konkrét tanácsok átadását jelenti, hanem a klienssel együtt, az ő igényei mentén, a belső erőforrások kiemelésével és erősítésével, az érzelmek és nehézségek megosztásán keresztül keressük azokat az utakat, amelyen kísérni tudom az érintett személyt.
A közös munkát gyakran kiegészítik relaxációs technikák, egészen az autogén tréning elsajátításáig. Igény szerint művészetterápiás és meseterápiás technikákat, módszereket is szívesen bevonok, alkalmazok.
A módszerválasztás természetesen mindig közös megegyezés alapján történik.
Idén tavasszal volt a bemutatója a Reproduktív Egészségpszichológia című könyvnek. Ebben a könyvben az endometriózisról szóló részben társszerző vagy. Miről szól ez a könyv?
A könyv borítója. Forrás: eotvoskiado.hu
A Reproduktív Egészségpszichológia című kötet célja, hogy közérthető formában mutassa be a termékenységgel kapcsolatos hazai és nemzetközi eredményeket, mind a biológiai és pszichoszociális eredmények mentén, vagyis megtárgyalásra kerülnek mind a betegségek biológiai, orvosi vonatkozásai, mind az ezzel kapcsolatos, azokkal összefüggő lélektani, társadalmi jelenségek. A kötet három nagy egység mentén épül fel. Az első részben olyan természetes életciklus köré szerveződő pszichoszociális jelenségekről és problémákról lehet olvasni, mint például a menstruáció, a szülés, a menopauza témaköre.
A második részben a termékenységi problémák, azok pszichoszociális vonatkozásai és terápiás lehetőségei kerülnek feldolgozásra, így többek között ebben a részben van szó az endometriózisról, a policisztás ovárium szindrómáról (PCOS), a mesterséges megtermékenyítés pszichológiai kihívásairól vagy a meddőségről.
A harmadik rész pedig a férfiak reproduktív mentális egészségéről szól. Látható tehát, hogy a menstruációs ciklustól a különböző nőgyógyászati betegségeken át a termékenységi problémákig tájékozódhat az olvasó. Úgy gondolom, hogy ebben a témában hiánypótló kötetről beszélünk, amelyet várhatóan a jövőben több hasonló témájú könyv fog követni, hiszen az érintett nők számára a termékenység és annak nehézségei kapcsán nagyon kevés magyar, tájékoztató irodalom érhető el, ugyanakkor az ilyen típusú tájékoztató irodalmak meglétére igen nagy igény mutatkozik.
Márki Gabriella elérhetősége:
E-mail: marki.gabriella@gmail.com – Telefon: +36 20 430 9062 – Weblap: www.markigabriella.hu – Facebook: https://www.facebook.com/markigabriella.pszichologus/
További információk: https://endosegito.hu/marki-gabriella/
Amennyiben támogatni szeretnéd az ELTE által szervezett NŐI EGÉSZSÉG KUTATÁSÁT, kérlek, töltsd ki ezt a kérdőívet: http://goo.gl/forms/XyN1sQQ1xM
A kérdőív kitöltése csak 15 percet vesz igénybe!
A vizsgálat célja, hogy feltárja a magyar nők egészséggel kapcsolatos ismereteit, gondolatait és szokásait. A kutatásból származó eredmények segítéségül szolgálnak a női egészség és tudatosság fejlesztésében.
A kutatásba 18 év feletti nők részvételét várják, amelyben nincs endometriózis vagy PCOS kitétel.
