Integratív orvosi módszerek az endometriózis kezelésében – Interjú dr. Kovács Zoltánnal
Legújabb interjúmban dr. Kovács Zoltán szülész-nőgyógyászt, orvos-természetgyógyászt, integratív szemléletű orvost kérdeztem arról, hogy milyen integratív orvosi módszereket alkalmaz a praxisában endometriózis kapcsán. Olyan érdekes kérdések kerültek szóba az interjú során, mint például a progeszteron rezisztencia, a prolaktin, az inzulin hormonok lehetséges szerepe a krónikus gyulladás fennállásában, illetve hogy milyen alternatívái vagy kiegészítő terápiái lehetnek a hormonkezelésnek endometriózis kapcsán.
Endosegítő: Milyen új integratív orvosi módszereket alkalmazol mostanában endometriózis kapcsán a praxisodban, amit megosztanál az olvasóinkkal?
Dr. Kovács Zoltán: Az utolsó interjúnk óta eltelt pár év, és ez idő alatt néhány új módszert elkezdtem alkalmazni. Folyamatosan képzem magam, nemsokára megszerzem az endokrinológusi szakvizsgát is, és ennek kapcsán az elmúlt években a figyelmem az endokrinológia felé fordult. E mellett amerikai képzéseken is részt vettem, ahol más szempontú megközelítéssel is találkoztam. Az endometriózis egy komplex betegség, sok összetevője van, és nincs olyan terápia, ami mindenkinek optimális lenne. Ennél fogva egyénileg kell mérlegelni a terápiás tervet életkortól, panaszoktól, gyermekvállalási szándéktól függően. Ebben a hormonok is egy megkerülhetetlen témakört jelentenek.
Endometriózis esetén egy krónikus gyulladás van jelen a szervezetben, és a hormonok közül van több olyan hormon, ami elősegíti a gyulladásos folyamatoknak a kialakulását és fenntartását. Ezek közé tartozik a prolaktin és az inzulin, amelyek segíthetik az endometriózis vagy az adenomiózis kialakulását vagy fennmaradását.
A prolaktinról tudjuk, hogy egy stresszhormon is, amiből – többek között – stressz esetén tud sok termelődni. Fontos tehát a stresszkezelés endometriózis kapcsán, ami segíthet a prolaktin szint csökkentésében. Erre mindenki olyan módszert válaszhat, amiben örömét leli. Ilyen lehet például a futás, a jóga, a relaxáció, a festés, az egyéb szabadidős tevékenyégek. A lényeg az, hogy ezeket rendszeresen végezzük.
A magas prolaktin szint az immunrendszer működését is gátolhatja, és a gyulladások fenntartásában ezen az úton is szerepe lehet.
A prolaktin hormon egyrészt az agyalapi mirigyben termelődik, onnan kerül be a vérbe, és így fejti ki a hatását a belekre, a hashártyára, a méhizomzatra, a méhnyálkahártyára, és a petefészkekre, ahol a progeszteron termelést így gátolhatja. Ezt endokrin hatásnak hívjuk. Ugyanakkor a kutatások már azt is kimutatták, hogy a méhizomzatban is termelődik prolaktin, amit parakrin hatásnak nevezünk, hiszen helyileg hat. Ez pedig a mióma és az adenomiózis képződésben szerepet játszik. Akinek magas prolaktin szintje van, hajlamos allergiás megbetegedésekre és emésztési zavarokra. Ugyanígy az autoimmun betegségeknél is lehet szerepe a tartósan magas prolaktin szintnek. Itt nem a stressz okozta prolaktin szintnek van szerepe, ami időlegesen felmegy stressz hatására, hanem a tartósan magas prolaktin szintnek van jelentősége.
Endosegítő: Érdekes, amit mondasz, hiszen egyes kutatások szerint endometriózisban érintettek esetén magasabb arányban vannak jelen allergiás megbetegedések, és nagyon gyakoriak az emésztési problémák is. Hogyan lehet a prolaktin szintet vizsgálni?
Dr. Kovács Zoltán: A prolaktin hormonnál, ami becsapós, hogy nem biztos, hogy egy hagyományos vérvétellel sikerül kimutatni, hogy magas a szintje, mivel hullámzó a szintje. Vannak terheléses tesztek, ahol azt nézzük meg, hogy a prolaktin szintje a vérben hogyan változik egy gyógyszer beadásának hatására. Ilyen a TRH teszt, amit a munkám során sokat végzek.
Endosegítő: Azt jól értem, hogy prolaktin esetén nem azt nézed elsősorban, hogy határértéken felüli a prolaktin, hanem mennyire van egy optimális tartományban.
Dr. Kovács Zoltán: Igen, és megjegyzem, hogy nincs egységes álláspont az endokrinológiában arról, hogy meddig terjed a prolaktin normál tartománya, és mikortól kóros. Ami az endokrinológiának további nehézsége, hogy nincsenek specifikus tünetek. A prolaktin kapcsán mondtam az allergiát, az emésztési panaszt, de ezek lehetnek mástól is. És ez az egész hormonrendszer vizsgálatára is igaz, ideértve a progeszteront is, ahol a különböző iskolák még mindig vitatkoznak, hogy mi a normál tartomány, mivel a progeszteron szintje folyamatosan ingadozik.
Endosegítő: A nyálminták elismert hormonvizsgálati módszernek számítanak?
Dr. Kovács Zoltán: Nem, a progeszteront nem érdemes nézni nyálból, és a kortizolt sem, ezért én nem is szoktam ezeket alkalmazni. Nem adnak megbízható eredményt.
Endosegítő: A prolaktin mellett az inzulin hormont említetted még az endometriózis kapcsán. Erről mit lehet tudni?
Dr. Kovács Zoltán: Az inzulin hormon az emésztési folyamatoknál rendkívül fontos hormon. Jelenleg még zajlanak a tudományos vizsgálatok, és nincs egyetértés, hogy inzulinrezisztencia, illetve hiperinzulinémia diagnózisok léteznek-e. Vannak orvosok, akik szerint ezek létező problémák, és vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ezt nem lehet korrektül mérni a vérből. Ez úgy kapcsolódik az endometriózishoz, hogy az inzulin hormonnak – a vércukorszabályozó és egyéb sok más hatása mellett – van egy gyulladáskeltő hatása is. A saját gyakorlatomban meg szoktam csinálni az 5 pontos vércukor és inzulin terheléses tesztet. Ez azért fontos endometriózis kapcsán, mert az endometriózis műtét a hormonális hátteret nem fogja megváltoztatni.
A kiújulások megelőzésére az ún. evidence based medicine alapján adjuk a hormonális fogamzásgátlókat, ugyanis ezekről szól a legtöbb kutatás, ugyanakkor a gyulladáskeltő hatások – akár a magas prolaktin vagy inzulin – nem fog ettől megszűnni.
Ez azt eredményezi, hogy a páciens nehezebben lesz tünetmentes, és nagyobb az esély a kiújulásra, ha ezeket a hormonszinteket nem vizsgáljuk és nem kezeljük. Egyes esetekben, mérlegelés után, a fogamzásgátló kezelés helyett lehet az inzulin és a prolaktin hormon eltérésekkel, azaz a hiperinzulinémiával és hiperprolaktinémiával foglalkozni, ha például a páciens nem bírja a hormonkezelést a mellékhatások miatt vagy azt nem akarja szedni. Ha volt előtte műtét, akkor fontos, hogy ez korrekt és teljeskörű legyen, mert ezek a terápiák akkor tudnak jól hatni. A hormonális kezelés mellett mindenképpen javaslom a neurálterápiát is, amiről korábban egy másik interjúban már beszéltünk. A prolaktin hormon kezelésére a cabergoline hatóanyagú gyógyszert szoktam általában használni. Előnye, hogy általában csak hetente egyszer kell bevenni, és sokkal kevesebb a mellékhatása, mint más hasonló gyógyszernek.
Endosegítő: A Bromocriptinról mi a véleményed? Ezt szoktad alkalmazni?
Dr. Kovács Zoltán: Nem, mert több mellékhatása lehet, és hátránya az is, hogy a cabergoline-nal ellentétben naponta kell szedni. Hiperinzulinémia esetén pedig a metformin hatúanyagú gyógyszert szoktam alkalmazni. Egyes esetekben a fájdalom, ami megmarad a műtét után vagy ami a műtét előtt fennáll, csökkenthető a metformin és a cabergoline hatóanyagú gyógyszeres kezeléssel.
Endosegítő: Nagyon érdekes a megközelítés, amit az inzulin és a prolaktin kapcsán mondasz, hiszen ez az alapul fekvő okok feltárását célozza, vagyis hogy mitől van gyulladás a szervezetben endometriózis esetén, és nem csupán a hormonális fogamzásgátlókkal történő kezelésről szól, ami elsősorban egy tüneti kezelésnek számít.
Dr. Kovács Zoltán: Igen, és persze a gyulladás részben jöhet még a nem megfelelő bélflórából is, illetve ott van még a vegetatív idegrendszer szerepe is, a neurogén gyulladás, ami az endometriózisos fájdalom mögött lehet. A következő hormon, amiről érdemes beszélnünk az a progeszteron.
Az kevésbé ismert, hogy endometriózisnál nagyon sokszor kialakul egy progeszteron rezisztencia, amit már számtalan kutatás vizsgált.
Ez azt jelenti, hogy hiába adunk progeszteron tartalmú készítményt, az valójában nem ad megoldást, nem tud hatni a rezisztencia miatt. A magas prolaktin – ahogy korábban említettem – csökkenti a progeszteron szintjét is, és ha e mellett még van egy progeszteron rezisztencia is, akkor ez a kettő együtt az ösztrogén és a progeszteron szintje között felborítja az egyensúlyt.
Endosegítő: Úgy tudom, hogy a gyakorlatodban alkalmazod a naltrexone-t is. Erről mit lehet tudni?
Dr. Kovács Zoltán: A naltrexone egy nagyon régóta ismert, és biztonsággal használható gyógyszer. Nem lehet hozzászokni. Ezt azért emelem ki, mert nagy dózisban az alkohol- és drogfüggők leszoktatásában szokták alkalmazni az addiktológusok. Nőgyógyászati alkalmazásban sokkal kisebb dózisokkal dolgozunk (low dose naltrexone), azt lépcsőzetesen felépítve.
A naltrexone az opiát receptorokra hat, amik vannak az agyban és az immunrendszeri sejteken is, és amivel a hormonrendszer és az immunrendszer működésére is hathatunk kerülőúton. A gyógyszer az endorfin termelést is növeli, amelyek lényegében az az agyban termelődő fájdalomcsillapító molekulák.
Endosegítő: Azt jól tudom, hogy a naltrexone elég sok betegségre adható alacsony dózisban?
Dr. Kovács Zoltán: Igen, de ez nem azt jelenti, hogy egy csodaszer. Többek között depresszióra, pajzsmirigybetegségekre, autoimmun betegségekre, krónikus fájdalmakra, emésztési problémákra, különböző nőgyógyászati problémákra is adható.
Endosegítő: A CBD olaj is hathat többek között az opiát receptorokra. Erről mi a véleményed?
Dr. Kovács Zoltán: A CBD (cannabidiol) olajat azért nem javaslom, mert nincs kiforrva, hogy milyen a megfelelő minőségű termék, milyen tiszta a hatóanyaga, milyen dózisban kell adni. És az, hogy csökken a fájdalom, az nem azt jelenti, hogy a háttérben levő emésztési, hormonális, idegrendszeri problémák is megoldódnak. Ez ugyanúgy igaz a fájdalomcsillapító gyógyszerekre.
Az endometriózis egyénre szabott terápiája kapcsán még a letrozol hatóanyagú gyógyszert szeretném megemlíteni. Ezt elsősorban az ösztrogén hormonszintek gátlására, annak csökkentésére használják azáltal, hogy az aromatáz enzim működését gátolja, ami a tesztoszteronból ösztrogént képez.
Endometriózisnál ösztrogén túlsúly van jelen, és az ösztrogénnek is van gyulladáskeltő hatása. Így azzal, ha csökkentjük az ösztrogén termelődő mennyiségét csökkentjük, az endometriózis ellen hatunk, és segítjük, hogy a szervezet elinduljon a gyógyulás útján. A fogamzásgátló tabletta is csökkenti a szervezet ösztrogén termelő képességét, és beállítja az ösztrogént egy tartósan alacsony szintre, de az ösztrogén szintet ezzel a gyógyszerrel is lehet csökkenteni.
Endosegítő: És akkor a letrozol jól értem, hogy fogamzásgátlásra nem alkalmas?
Dr. Kovács Zoltán: Nem, erre nem alkalmas. Ezt egyes emlőrákok kiegészítő kezelésére adják, alkalmazzák petefészek stimulációnál, és lehet adni endometriózis kezelésére is.
Endosegítő: Ez miben különbözik egyes endometriózisra kifejlesztett gyógyszerektől, mint például a Visanne.
Dr. Kovács Zoltán: Abban, hogy ezek általában speciális fogamzásgátlók. A letrozolnak a dózisával lehet trükközni attól függően, hogy a páciensnek milyen panaszai vannak, megmaradjon-e az ösztrogén szint csökkentése mellett az ovulációja vagy az megszűnjön.
Endosegítő: Tehát babavállalási szándék esetén is lehet alkalmazni a letrozolt?
Dr. Kovács Zoltán: Igen, egyéni mérlegelés után. Ezt a hormonális fogamzásgátlókkal nem lehet megtenni, hiszen ott minden esetben megszűnik az ovuláció. A letrozol ugyanúgy fog az endometriózisos szövetekre hatni. Aki nem akar fogamzásgátlót szedni, vagy a mellékhatások miatt nem bírja, ott a letrozol lehet az egyik alternatíva, mérlegelve, hogy adjuk-e együtt naltrexone-nal, cabergoline-nal vagy metforminnal.
Endosegítő: Ezek a terápiák milyen időtartamban tudnak hatni? Tudom, hogy ezt egyénre kell szabni, de van valamilyen általános tapasztalat vagy indikáció? Ki kell ezt bármi egyébbel egészíteni, így akár étrendi változtatások, életmódváltás vagy egyéb terápiák?
Dr. Kovács Zoltán: Az endometriózis egy nagyon összetett betegség. Ha elkezdjük a kezelést, ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek mind a négy gyógyszer kell. Ezt a tünetek és a véreredmények alapján kell mérlegelni. Nehéz általánosságot mondani, de néhány évig tartó kezelés szükséges általánosságban véve. Az, hogy mennyi ideig tart a kezelés, azt nagy mértékben az egyéni hozzáállás is befolyásolja, és ez alatt azt értem, hogy ki milyen szintű táplálkozásbeli váltásra, testmozgásra hajlandó, ki vesz részt neurálterápián, ki kezd el a pszichológiai lelki háttérrel, a stresszkezeléssel, a bélflóra regenerálással foglalkozni. Ami még fontos kérdés, hogy a babavállalás közeli vagy távoli terv.
Az egész endometriózis egy olyan probléma, mint egy nap mozaikkép, és ennek különböző apró szemei vannak. Minél több problémát okozó mozaik szemmel foglalkozunk, annál hosszabb és tartósabb a gyógyulás, és annál előbb következik be.
Az inzulin kapcsán pedig még azt is hozzátenném, hogy a hormonális fogamzásgátlók szedése az inzulin működését ronthatja az arra hajlamos nőknél, és szerepet játszhat az inzulinrezisztencia kialakulásában, ezért jelentkezhet testsúlygyarapodás. Azzal, hogy tartósan megszüntetjük a ciklust, a nők egy jelentős részénél megjelennek olyan tünetek, mint a hangulatzavar, a depresszió, az alacsony libidó.
Endosegítő: A letrozol mellett a többi gyógyszert is, amiket említettél (metformin, cabergoline, naltrexone), lehet teherbeesési szándék mellett alkalmazni?
Dr. Kovács Zoltán: Igen, lehet. Ha valaki várandós lesz, a cabergoline-t néhány hét után abba kell hagyni, de az összes többi gyógyszert lehet szedni akár a 36-37. hétig is orvosi felügyelet mellett. Ezekről a gyógyszerekről a PubMed (nih.gov) információs oldalon számos cikket lehet olvasni. Mivel ezek a gyógyszerek régóta ismertek, nincsenek az endometriózis szempontjából a gyógyszergyárak fókuszában, így nincsenek nagy számú kutatások sem ezekkel a gyógyszerekkel. A gyógyszergyárak jellemzően abban érdekeltek, hogy új molekuláris fejlesztéseket dobjanak piacra, amiből kizárólagos jogaik révén nagyobb profitot tudnak termelhetnek. A másik iránya a kutatásoknak pedig az új műtéti technológiák kifejlesztése. A fent említett gyógyszerekkel foglalkozó kutatások és tanulmányok nagyon gyakran korlátokba ütköznek, mint pl. a kis minta nagyság vagy a kísérleti és vizsgálati tervnek a különböző típusai, illetve abban sincs teljes szakmai egyetértés a világon, hogy milyen adagolási és ajánlási irányelveket használjuk. Mindemellett az igazsághoz hozzátartozik, hogy a műtét és a fogamzásgátlók szedése mellett a fent említett gyógyszerek a gyógyulást hatékonyan segíthetik.
Endosegítő: Azok a témák, amiket érintesz több fronton kapcsolódnak mindahhoz, amit a táplálkozásterápia keretében én is javaslok az ügyfeleimnek endometriózis és egyéb hormonális problémák esetén. Többek között vércukor egyensúlyát támogató étrendet szoktunk bevezetni, ami segítheti a gyulladás csökkentését és a hormonegyensúlyt is. A prolaktin kapcsán említetted a stresszt, mint egy fontos faktort. Szinte kivétel nélkül dolgozunk a stresszcsökkentésen, az alvás minőségének javításán, a mozgás növelésén, ahol az szükséges. Ezek az étrendi és életmód változtatások jól ki tudják egészíteni mindazt, amit integratív orvosi terápiaként említesz.
Dr. Kovács Zoltán: Ezzel egyetértek. A prolaktin szint emelkedését az is okozhatja, hogy nincs rendben a bélflóra és emésztési problémák vannak jelen. Ezek mind összekapcsolódnak egymással.
Endosegítő: Igen, és az inzulinérzékenységi problémák is összefügghetnek a bélflóra egyensúlytalanságával, szóval tényleg minden összefügg mindennel a szervezetben.
Dr. Kovács Zoltán: És ha leesik a vércukor, akkor növekedhet a kortizol hormon szintje is, ami miatt még szintén fontos a vércukor kezelése.
Nemcsak az endometriózis műtét előtt jön szóba az endometriózisra hajlamosító hormonok kivizsgálása, hanem műtét után 4-6 héttel is javasolt hormonális kivizsgálás.
Akkor is javasolt, ha nincs babavállalási szándék. Ha viszont van ilyen szándék, és a pár nem szeretne lombikot, akkor ennek különösen nagy jelentősége van annak érdekében, hogy lássuk a hormonális hátteret, segítsük, hogy mielőbb visszaálljon a termékenység, és megtörténjen a teherbeesés. Sok esetben ott csúszik el a dolog, hogy van egy műtét, majd a spontán próbálkozással elmegy félév vagy egy év, de nincs célirányosan ellenőrizve az ovuláció és a hormonális háttér, közben a betegség esetleg kiújul, és a várandósság nem jön létre. Ha viszont a műtét után a kivizsgálást elvégezzük, a terápiát elkezdjük, valamint a cikluskövetési görbéket például a FEMM applikáció alkalmazásával elkezdi figyelni a páciens, akkor azzal nagyon sokat tud tenni azért, hogy a termékenységet ellenőrizzük, és minél előbb a kívánt baba megfoganhasson, feltéve, ha a petevezetékek működőképesek. Ami még nagyon fontos faktor ilyenkor, hogy milyen a férfinak a spermaképe a spermiumogram vizsgálatnál, tehát a férfiakat is kell vizsgálni és kezelni, még akkor is, ha a női páciensnél endometriózis van jelen.
Az interjút készítette: Kurczewski-Tamás Zita, Nutritional Therapist, Endosegítő
Dr. Kovács Zoltán weboldala: https://termeszetesnogyogyaszat.hu/
Fotó a poszt elején: Vulvani, CC BY-SA 4.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0, via Wikimedia Commons
