Simon Gergely: Endometriózis és szintetikus kemikáliák – fókuszban a kozmetikumok
Fogadjátok szeretettel vendégszerzőmnek, Simon Gergely környezetkémikusnak, a Zöldgondoskodás webportál szakértőjének cikkét az endometriózis és a szintetikus vegyi anyagok közötti összefüggéseiről. – Tamás Zita, Endosegítő blog írója, szerkesztője
Lassan népbetegséggé válik és már hazánkban is majd kétszázezer nő életét keseríti meg a rejtélyes betegség, az endometriózis. A betegség körül rengeteg a kérdőjel, ám az bizonyítottnak látszik, hogy összefüggésben áll a szervezet ösztrogén szintjével. Az ösztrogén szintet viszont jelentősen befolyásolják a hormonrendszerbe beavatkozó, úgynevezett endokrin diszruptor anyagok.
Egy tudományos összegzés (Crain, 2008), mely az egyesült államokbeli Fertility and Sterility szaklapban jelent meg 2008-ban kijelentette, hogy az endokrin diszruptor anyagok egyértelműen hozzájárulnak a nők szaporodási képességeinek károsodásához, zavaraihoz. A cikk kiemeli, hogy több tudományos információ áll rendelkezésre, hogy ezen anyagok összefüggésbe hozhatók a méh és a petefészek megbetegedéseivel, így többek között az endometriózissal, de a hormonkárosító hatás még a mellrák kialakulásával is kapcsolatban áll.
Sajnos a hazai és az európai uniós szabályozás a mai napig nem korlátozza ezen anyagok felhasználását. A REACH -az EU vegyi anyag politikája- egészség- és környezetvédők tiltakozása ellenére végül nem zárta ki a hormonkárosító anyagok használatát, csupán lehetőséget ad a korlátozásukra, ami sajnos csak elvétve történt meg eddig. Egyes intézkedések inkább közfelháborodásokhoz köthetőek, mint a Biszfenol-A (BpA) tilalma cumisüvegekben, vagy egyes ftalátok kivonása gyerekjátékokban. Sajnos viszont még mindig rengeteg ilyen anyag van a környezetünkben, így ftalátok találhatók PVC padlókban, ruhákban, lábbelikben, kábelekben, BpA élelmiszertároló edényekben. Az EU-s jogszabály ugyan kimondja, hogy 2014-től tilos hormonhatású növényvédő szereket használni, ám sajnos ezt a jogszabályt a mai napig nem hajtották végre. Egy európai szervezet, a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) felmérése szerint az európai boltokban kapható zöldségek-gyümölcsök rendszeresen tartalmaznak hormonkárosító rovarirtó-, gombaölő- és gyomirtószer maradékot. A kozmetikai és tisztálkodó szerek összetevőinél nincs külön előírás a hormonrendszer károsító anyagokra.
Pár, ismerten hormonrendszerbe beavatkozó anyagról tudományos vizsgálat bizonyította, hogy összefüggésben áll az endometriózissal. Így állatkísérletek már bemutatták, hogy az egyik ismerten legdurvábban a hormonrendszerbe avatkozó anyagcsoport, a dioxinok kiváltanak endometriózist (Rier, 1993).
Dioxinokkal a mai ember alapvetően szennyezett élelmiszereken át, illetve szemétégetők környékén vagy kerti szemétégetés esetén találkozhat. Több cikk emeli ki, hogy dioxinok lehetnek fehérített tamponokban, betétekben, pelenkákban, ám egy kutatás bemutatta, hogy az ebből származó dioxinok elhanyagolhatók az élelmiszerrel történő bevitelhez képest.
Burning the rubbish by Yew Tree House, CC
Szintén ismert (Upson, 2013), hogy a hírhedt, évtizedek óta betiltott hormonkárosító klórozott rovarirtószerek is növelik az endometriózis kockázatát (HCH, DDT).
Egy 2009-es vizsgálat (Cobellis, 2009) az ismert, szintetikus hormonhatású, xenoösztrogén biszfenol-A-t gyakrabban mutatta ki, endometriózisban szenvedőknél mint a kontroll mintában, összefüggésre utalhat. BpA-val polikarbonát műanyagok (például ételtároló) és hőpapírok révén találkozhatunk.
Sok szintetikus, és természetes anyagról is ismert, hogy ösztrogén szerűen hat, beleavatkozva ezzel az emberi hormonműködésbe. A hormonkárosító hatású szintetikus anyagok között számos kozmetikai összetevőről derült ki, hogy ezen hatása révén jelent kisebb nagyobb kockázatot az egészségünkre. Különösen az xenoösztrogén anyagokkal kapcsolatban merült fel, hogy akár kapcsolatba hozhatóak az endometriózissal. Már 1997-ben arra a következtetésre jutottak (Osteen, 1997), hogy az ilyen endokrin hatású anyagok a viselkedésük folytán járulhatnak hozzá endometriózis kialakuláshoz.
Kevés kozmetikai termékben vannak szerencsére jelen a talán legnagyobb mennyiségben használt endokrin károsító anyagok, a ftalátok. A hormonkárosító és szaporodási képességeket károsító, sőt rákkeltő gyanús ftalátokról már egy vizsgálat bemutatta, hogy kapcsolatban állnak az endometriózissal.
Az alapvetően PVC műanyagban használt ftalát vegyületek közül a kisebb kockázatot jelentő DEP (dietil-ftalát) fordul elő gyakran kozmetikumokban, ám sajnos több kutatás is alátámasztja ezen anyag hormonrendszert károsító hatását is.
Közvetlen összefüggést mutatott be egyes kozmetikum összetevők és az endometriózis között egy 2013-as kutatás (Kunisue 2013): egyes benzofenon származékok jelenléte a szervezetben összefüggést mutat az endometriózis megbetegedéssel. Ezen anyagokat például naptejekben és szájfényekben használják UV szűrőként, de körömlakokkban is jelen vannak stabilizátorként. Jelentős felszívódással nyilván az előbbi esetben számolhatunk. A kozmetikai ipar által vitatott tanulmányt egyesült államokbeli hatósági kutatók jelentették meg, 600 endometriózisban szenvedő nő vizeletét vizsgálva. Leginkább a körömlakokban elterjedt benzofenon-1 (benzophenone-1) nevű anyagnak volt ilyen hatása, azon nőknek akikből kimutatták, 65%-al nagyobb esélye volt endometriózisra, mint akikből nem volt kimutatható. A szintén erős ösztrogén hatású benzofenon-3 (címkén gyakran oxybenzone,) ami igen nagyon elterjedt fényvédőként naptejekben és például szájfényekben is benzofenon-1-é bomlik le az emberi szervezetben.
in the pink by Laura Billings, CC
Az UV szűrők közül sajnos többel kapcsolatosan is felmerült, hogy kockázatot jelentenek a hormonrendszerre, és így különösen endometriózisban szenvedőknek érdemes elővigyázatosnak lenni ilyen termékek választása esetén.
Az egyesült államokbeli független szervezet az Environmental Working Group (EWG) összegzése szerint az Oxybenzone-on túl az Octinoxate (Octylmethoxycinnamate, Octyl methoxycinnamat (ethylhexyl methoxycinnamate, octinoxate) is hormokárosító kockázatú UV védő. Tudósok az ösztrogénszerű hatása miatt már 2005-ben javasolták, hogy minimalizálják ezen anyagok használatát kozmetikumokban. A naptejek fényvédő hatóanyagaként elterjedt homosalate nevű anyagról is kimutatta több kutatás, hogy befolyásolja a hormonrendszer működését, ráadásul egyaránt zavarokat okozhat az ösztrogén, az androgén és a progeszteron rendszerben, ami kockázatot jelent az utódok fejlődésére. Kutatók (Diaz 2013, Schlumpf 2001) a további fényvédőkkel kapcsolatban is megállapították, hogy hormonkárosító kockázatuk van: benzyl salicylate, phenyl salicylate, octyl salicylate, 3-(4-methylbenzylidene) camphor, 3-benzylidene camphor, octyl-dimethyl-PABA .
A fényvédők mellett van több közismert kozmetikai összetevő, így kozmetikai tartósítószerek, melyekről leírta számos kutatás, hogy károsítják a hormonrendszert. Legismertebbek az elterjedt kozmetikai tartósítószerek, a parabének, melyek korlátozását több európai ország kezdeményezte, illetve több világméretű gyártó a kivonásuk mellett döntött.
A parabének olyan erőteljes ösztrogén hatásúak, hogy például a lányok nemi érettségét előrébb hozhatják. A parabének közül különösen az elterjedt propil- és butil-barabén kockázata jelentős. A szintén tartósítószerként is használatos antibakteriális és gombaölő triklozánról (triclosan) is megjelentek adatok, hogy ösztrogénszerűen hat a szervezetre. Kutatás mutatta be, hogy megzavarja az élőlények hormonháztartását: gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, és hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is, továbbá károsítja a pajzsmirigy működését. Ráadásul a triklozán bizonyítottan bejut az ember szervezetébe – szájon, száj-nyálkahártyán, bőrön keresztül a kozmetikumokból.
A butilhidroxianisol (BHA) egy kozmetikai antioxidáns, amit szintén főleg tartósítószer hatása miatt adagolnak kozmetikumokhoz. A BHA-ról ismert, hogy nem csak beavatkozik a hormonrendszer működésébe, de Kalifornia állam az ismert rákkeltők listáján szerepelteti. Állatkísérletek is BHA fogyasztás rákkeltő hatásáról írnak, más kutatások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy ezzel a kockázattal csak nagyobb BHA bevitelnél kell számolni.
A kozmetikai termékekben az abba szándékosan tett hatóanyagok mellett gyakran találkozhatunk szennyezőkkel is. Az egyik legismertebb, a gyártás során keletkező kozmetikumokat szennyező anyag az 1,4 dioxane. Ez az anyag nemcsak lehetséges rákkeltő, de összefüggésbe hozták fejlődési és reproduktív rendellenességekkel, idegi és hormonális károsodásokkal. Egy amerikai vizsgálat során a gyermekek számára készült, részben a hazai boltokban is kapható 48 tusfürdő háromnegyedéből kimutattak 1,4 dioxane-t. Többek között a nátrium-laureth-szulfát (SLES) valamint PEG és Polysorbate vegyületek szennyezettek gyakran 1,4 dioxánnal. Teljes lista a gyakran szennyezett hatóanyagokról az EWG honlapján. Természetesen az ilyen anyagokat tartalmazó termékek egy bizonyos, akár jelentős része nem fog káros szennyező anyagot tartalmazni.
3/17/2010 by ktbuffy, CC
Összességében a cél az lenne, hogy jogszabályok révén mihamarabb és minél szélesebb körben korlátozzák azon anyagokat, melyekről ismert kapcsolatuk az endometriózissal vagy károsítják a hormonrendszerünket. Jelenleg viszont sajnos sok hétköznapi termékben, mint például műanyagokból készült tárgyaknál még lehetőségünk sincs igazán arra, hogy elkerüljük a kockázatos anyagokat. Kozmetikumok esetén viszont legalább a címke alapján miénk a döntés, hogy akarunk-e olyan terméket, melyben jelen vannak ezek a problémás anyagok
SIMON GERGELY KÖRNYEZETKÉMIKUS, A ZÖLDGONDOSKODÁS WEBPORTÁL SZAKÉRTŐJE LESZ A NOVEMBER 26-I ENDOSEGÍTŐ KLUBEST VENDÉGE, AHOL A HORMONRENDSZERRE KÁROS VEGYI ANYAGOKRÓL FOG BESZÉLNI MÉG RÉSZLETESEBBEN.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A KLUBESTEKRŐL ITT TALÁLHATÓ.
Fotó a poszt elején: Soapy, Squeaky Clean by Steven Dominguez, CC
