Segíthet a propolisz és a méhpempő endometriózis esetén?
Az elmúlt időszakban több alkalommal tették fel nekem azt a kérdést, hogy vajon a propolisz vagy a méhpempő segíthet-e endometriózis esetén, úgyhogy utánajártam a kérdésnek. Ebben a posztban megosztom veletek azt, hogy jelenleg a tudományos kutatások szerint mit lehet tudni ezzel kapcsolatban.
Propolisz és endometriózis
A propolisznak számos olyan pozitív tulajdonsága van, ami miatt az alkalmazása felmerülhet endometriózis esetén.
A propolisz gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, valamint olyan fitotápanyagokat (pl. flavonoidokat) tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentőek, támogatják az immunrendszert és antioxidáns tulajdonságokkal bírnak.
A propolisz ezen kívül aromatáz inhibitorként (gátlóként) is funkcionál, ami miatt áldásos lehet a nemi hormonegyensúly szempontjából. Az aromatáz ugyanis egy enzim, ami a tesztoszteront ösztrogénné alakítja át a szervezetben. A propolisz tehát gátolhatja az enzim működését, ami a szervezetben az ösztrogén szint csökkenéséhez vezethet. Ez azért lehet fontos az endometriózis szempontjából, mert az endometriózis egy ösztrogénfüggő betegség, amelyre jellemző az ösztrogén relatív túlsúlya a progeszteronhoz képest.
A krizin egy természetes flavonoid, amely megtalálható a propoliszban is. Egy endometriózis szöveteken végzett kutatás szerint a krizin serkenti a sejthalál növekedését, és csökkenti az endometriózisos sejtek szaporodását.
Egy 2023-ban patkányokon végzett kísérlet során azt találták, hogy a szulavézi propolisz, amely Indonéziából származik, meggátolta az endometriózisos szövetek növekedését a sejthalál aktivitásának serkentésével, és egyben gyulladáscsökkentő hatással bírt.
2003-ban jelent meg egy tanulmány egy kisebb, előzetes jellegű humán kutatásról, amely során azt vizsgálták, hogy a propolisz miként segíthet a termékenység javításában kis és közepes súlyú endometriózisban érintetteknél.
A kísérletben 40 endometriózissal érintett hölgy vett részt, akik legalább 2 éve szenvedtek meddőségben. A kutatásban részt vevők egyik csoportja naponta kétszer 500 mg propoliszt kapott, míg a másik csoport placebot. Kilenc hónap után azt állapították meg, hogy a propoliszt szedők csoportjában a nők 60%-a (vagyis 12 nő) teherbe esett, míg a placebo csoportban 20% volt az arány (4 nő).
Fontos kiemelni, hogy ez egy kis létszámú kutatás volt, így az eredmények csak azt mutatják, hogy érdemes lenne nagyobb kutatásokat végezni ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a propolisznak a termékenységre gyakorolt pozitív hatásáról. Mindenesetre a tanulmány eredményei biztatóak.
Méhpempő és endometriózis
A méhpempőnek számos pozitív hatása lehet, ami miatt felmerülhet az alkalmazása endometriózis esetén, mivel antioxidáns, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsökkentő és tumorellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Ezen kívül a méhpempőnek fitoösztrogén, vagyis növényi eredetű ösztrogén hatása is van.
A méhpempő kapcsán csak egy állatkísérlet áll rendelkezésünkre endometriózis kapcsán, ami 2021-ben került publikálásra. A kutatás során mesterségesen hoztak létre endometriózist a patkányokban, majd azt látták a kutatók, hogy a méhpempő adagolásának a hatására csökkentek az endometriózisos szövetek a kontroll csoporthoz képest, illetve csökkent az állatok fájdalomérzékenysége is.
Mi következik ezekből a kutatási eredményekből?
A fentiekből az látható, hogy mind a propolisz, mind a méhpempő kapcsán korlátozott számú kutatás áll rendelkezésünkre, és hiányoznak a megfelelő létszámú, nagyságú humán kutatások, amelyek pontosabb képet adnának a hatásukról endometriózis kapcsán. Ezek alapján tehát messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a propolisznak és a méhpempőnek az endometriózisra gyakorolt hatásáról. Megjegyzem, hogy egyáltalán nem találtam kutatást a virágpor kapcsán az endometriózis összefüggésében.
Mindemellett természetesen azt el lehet mondani, hogy ezek a termékek általában immunrendszert erősítő, gyulladáscsökkentő, antioxidáns tulajdonságokkal bírnak, ami mind fontos és hasznos lehet endometriózis esetén, hiszen az endometriózis egy krónikus gyulladással járó betegség, ahol jelen van az immunrendszer diszfunkciója is. Ahogy fent említettem, a méhpempőnek fitoösztrogén hatása is van, azonban jelenleg nincs olyan humán kutatás, ami segítene abban eligazodni, hogy ez potenciálisan pozitív vagy negatív hatással járhat-e az endometriózisra nézve.
A saját praxisomban – mint táplálkozási szakértő – nem szoktam ezeket a táplálékkiegészítőket alkalmazni, éppen azért, mert vannak más olyan táplálékkiegészítők, amelyekről többet tudunk a kutatások alapján. Az endometriózis kapcsán felmerülő további táplálékkiegészítőkről ebben és ebben a posztomban olvashatsz összefoglaló cikkeket.
Figyelemfelhívás
Ha egy táplálékkiegészítőt ki szeretnél próbálni, és gyógyszeres terápián vagy, érdemes ezt egyeztetni a kezelőorvosoddal vagy táplálkozási szakértővel, mert a gyógyszerek és a táplálékkiegészítők között interakciók lehetnek, aminek következtében a táplálékkiegészítők a gyógyszerek működését megzavarhatják.
E mellett fontos megjegyezni, hogy a mézre, illetve a méhekre fennálló allergia esetén mindenképpen javasolt kerülni a propolisz és a méhpempő fogyasztását, illetve akkor is, ha bármely allergiás tünet jelentkezését észleled a fogyasztásakor.
Kurczewski-Tamás Zita, Nutritional Therapist
Hivatkozások
Ali, F.M., Ali, A. & Awadallah, A., 2003. Bee propolis versus placebo in the treatment of infertility associated with minimal or mild endometriosis: A pilot randomized controlled trial. Fertility and Sterility, 80(Suppl. 3), p.32. https://doi.org/10.1016/S0015-0282(03)01886-7.
Farahani, Z. K., Taherianfard, M., Naderi, M. M., & Ferrero, H. (2021). Possible therapeutic effect of royal jelly on endometriotic lesion size, pain sensitivity, and neurotrophic factors in a rat model of endometriosis. Physiological reports, 9(22), e15117. https://doi.org/10.14814/phy2.15117
Situmorang, H., Hestiantoro, A., Purbadi, S., Wuyung, P. E., Werdhani, R. A., Harahap, A., Permadi, W., Sahlan, M., & Hadisaputra, W. (2023). Sulawesi propolis induces higher apoptotic activity and lower inflammatory activity in a rat endometriosis model. European journal of obstetrics & gynecology and reproductive biology: X, 19, 100204. https://doi.org/10.1016/j.eurox.2023.100204
Yalçın Bahat, P., Ayhan, I., Üreyen Özdemir, E., İnceboz, Ü., & Oral, E. (2022). Dietary supplements for treatment of endometriosis: A review. Acta bio-medica : Atenei Parmensis, 93(1), e2022159. https://doi.org/10.23750/abm.v93i1.11237
