Puffadás? Endo has? Ez lehet mögötte

Puffadás? Endo has? Ez lehet mögötte

Sok endometriózisban érintett nő tapasztal puffadást. A napi szinten vagy ciklikusan jelentkező puffadás eléggé megkeserítheti a mindennapokat, diszkomfort érzetet, esetleg fájdalmat okozva.  Ezt rendszeresen látom a praxisomban is, és a jelenséget a tudományos megfigyelések is alátámasztják.

Egy 2015-ben megjelent tanulmány például azt találta, hogy a kontroll csoporthoz képest az endometriózissal érintettek körében magasabb volt az aránya az emésztőrendszeri tüneteknek, ideértve a székrekedést, puffadást, szelesedést, komoly alhasi fájdalmakat, hirtelen székelési ingert vagy a befejezetlen székletürítést. Fontos, hogy ezek a tünetek nem csak bélendometriózis esetén jelentkezhetnek, hanem egyéb típusú endometriózis esetén is.

De vajon mi lehet e mögött, vagyis mi lehet az oka az endometriózis esetén oly sokszor jelentkező puffadásnak? Ez az endometriózis tünete vagy emésztési problémát jelez? Nem olyan egyszerű erre a kérdésre válaszolni.

A puffadás mint endometriózis tünet

2023-ban megjelent egy tudományos cikk, ami kifejezetten az endo hasra (“endo belly”) fókuszál, és összefoglal néhány ezzel kapcsolatban fontos szempontot, lehetséges mögöttes okot. A tanulmány szerint a puffadás az endometriózis tünete is lehet, és ez összecseng azzal a visszajelzéssel, amit néhány ügyfelem is tapasztalt, vagyis hogy az endometriózis kapcsán végzett műtét segített a puffadás megszüntetésében.

A tanulmány szerint az endometriózissal összefüggő puffadás ciklikusan szokott jelentkezni, jellemzően a menstruációs ciklus második felében, és eltart egészen a menstruációig, ami alatt a tünet akár súlyosbodhat is. A puffadás extrémnek mondható, már-már terheshasra emlékeztet, és jelentős kellemetlenséggel, illetve fájdalommal jár a bélfalak fokozott érzékenysége miatt.

A puffadás mint IBS tünet

A puffadás mögött azonban nem minden esetben áll maga az endometriózis – ahogy azt a 2023-as tanulmány is hangsúlyozza – vagyis annak más oka is lehet. Egy kutatás szerint az endometriózisban érintetteknek háromszoros a kockázata arra, hogy egyúttal irritábilis bélszindrómával (IBS) is rendelkezzenek, illetve átlagosan az endometriózissal érintettek 23.4%-ban van jelen ez a társbetegség.

Az IBS jellemzően puffadással, szelesedéssel, esetlegesen alhasi fájdalmakkal jár. Mindemellett rendszerint jelentkeznek székelési panaszok is, így például székrekedés, hasmenés vagy ezek váltakozása.

Az IBS kapcsán jelentkező puffadás általában nem kötődik egyértelműen a menstruációs ciklus egyes szakaszaihoz. A tünetek jelentkezését vagy súlyosbodását befolyásolhatja például a stressz, egyes ételek fogyasztása, illetve a bél motilitása (vagyis az, hogy a bél mozgása milyen ütemben továbbítja a táplálékot a beleken keresztül).

A bélflóra egyensúlyának felborulása

Tudományos kutatások szerint – amiről ebben a posztban részletesebben írtam – endometriózisban érintetteknél gyakrabban fordul elő a bélflóra egyensúlyának felborulása, mint egészséges nőknél. Ilyen esetben a jótékony és a patogén (vagyis az egészséget nem szolgáló) baktériumok egymáshoz képesti, optimális egyensúlya felborul, de akár az is előfordulhat, hogy túlszaporodnak a jótékony baktériumok, és ez okoz panaszokat.

A bélflóra egyensúlyának felborulása, amit diszbiózisnak is hívunk, okozhat puffadásos panaszokat is, illetve a diszbiózis negatívan érintheti a bélfalak integritását. A bélfalak áteresztővé válása pedig azt eredményezi, hogy egyes baktériumok és emésztetlen ételmaradványok átszivárognak a véráramba, és immunreakciót váltanak ki. Ez további gyulladásos reakciókat indít a szervezetben, ami fenntarthatja és táplálhatja azt a krónikus gyulladást, ami az endometriózis esetén egyébként is jelen van a szervezetben.

A bélfalak áteresztő jellege ételérzékenységekhez vezethet, ami részben megmagyarázhatja azt, hogy az endometriózisban érintettek egy jó része miért érzi magát jobban egy gluténmentes vagy tejmentes (vagy esetleg tojásmentes) étrendtől, tekintve, hogy ezek a leggyakoribb ételérzékenységek.

Egy pár szót érdemes még ejteni a SIBO-ról, vagyis a kontaminált vékonybél szindrómáról, ami egy meghatározott fajtája a bélflóraegyensúly felborulásának. SIBO gyakran jelentkezik endometriózis mellett, és szinten felelős lehet a puffadásos, hasmenéses, székrekedéses panaszokért, ugyanis SIBO esetén olyan baktériumok telepednek meg a vékonybélben, amelyek nem oda valók, hanem a vastagbélben lenne a helyük.

Egyesek szerint az IBS mögött valójában sok esetben SIBO áll, ezért IBS-re jellemző tünetek, illetve annak diagnózisa esetén érdemes gasztroenterológusnál egy hidrogén és metán gázokat is mérő laktulóz kilégzési tesztet végezni, amely segíthet igazolni a SIBO fennálltát, és lehetőséget ad a célirányos gyógyszeres és étrendi terápia felállítására.

Az emésztési panaszok rendezése és a bélflóra optimális egyensúlya azért is fontos endometriózis esetén, mert a bélbaktériumok is részt vesznek az elhasznált ösztrogének kivezetésében. Egyes patogén baktériumok által termelt enzimek (béta-glükoronidáz) megakadályozhatják az ösztrogének kivezetését, és az ösztrogéneket visszavezethetik a szervezetbe. Mivel az endometriózis egy ösztrogénfüggő betegség, ahol a relatív ösztrogén dominancia jellemző, a bélflóra szuboptimális összetétele is hozzájárulhat az endometriózis kialakulásához és/vagy fenntartásához.

A fentiek alapján látható, hogy milyen fontos endometriózis esetén a bélflórával is foglalkozni. A bélflóra feltérképezésében segíthet egy bélflóra teszt, amiről ebben a korábbi posztomban is olvashatsz .

Az idegrendszer és a hormonrendszer hatása

A belek át vannak szőve idegekkel, és kommunikálnak az aggyal – ezt hívjuk bél-agy tengelynek. A belet behálózó idegrendszernek a megváltozott működése, és az így kialakult úgynevezett viscerális hiperszenszitivitás (a belek fokozott érzékenysége) is hozzájárulhat ahhoz, hogy az endometriózisban érintetteknél intenzívebb bélrendszeri panaszok jelentkeznek, hangsúlyozza a 2023-as tanulmány az endo hasról. A viscerális hiperszenzitivitás egyébként mind endometriózisban érintettek esetén, mind IBS esetén jellemző.

E mellett a tanulmány szerint a különböző nemi hormonoknak is lehet hatásuk a bélmozgásokra, a belek érzékenységére. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan a menstruációhoz közeledve (a luteális fázisban) nagyobb mértékű puffadást, esetleg székrekedést tapasztalnak, míg a menstruáció alatt hasmenést vagy lazább székletet.

Mit lehet tenni a puffadás csökkentése érdekében?

Látható, hogy a puffadás hátterében többféle ok is állhat, és akár ezek együttese is hatással lehet a – napi szinten vagy ciklikusan jelentkező – puffadásra.

Egyes esetekben a műtét hatásos lehet a puffadás megszüntetésében, feltéve, ha a a puffadás magának az endometriózisnak a tünete.

Amennyiben azonban más okozza a puffadást, és az endometriózis kapcsán alkalmazott orvosi kezelések nincsenek hatással a puffadás alakulására, érdemes utánajárni annak, hogy mi okozhatja a tüneteket. Vagyis a puffadás megszüntetése feltételezi, hogy megismerjük az annak alapul szolgáló okot vagy okokat, aminek azonosításában a tünetek jelentkezése, formája, illetve egyes tesztek is segíthetnek. Ezek ismeretében javasolt személyre szabni az esetlegesen szükséges orvosi kezelést (pl. SIBO fennállása esetén), az étrendet, a táplálékkiegészítőket, és bevezetni egyes életmódbeli változtatásokat, amelyek segíthetnek a tünetek csökkentésében.

Néhány lehetséges változtatás, teszt, ami segíthet a puffadás okainak felismerésében, a tünetek csökkentésében:

  • érdemes kipróbálni egy cukormentes, glutén- és tejtermékmentes étrendet, ami nagyrészt növényi ételekből áll, kiegészítve omega-3-ban gazdag halakkal, és mérsékelt mennyiségű hússal. Ha egy ilyen típusú étrend nem vezet eredményre, érdemes tovább kutakodni.
  • Napi szintű puffadásos panaszok mellett érdemes tesztelni SIBO-ra egy (metán és hidrogén gázokat is mérő) laktulóz kilégzési teszttel, hogy annak fennállása kizárásra vagy megerősítésre kerüljön.
  • Az IBS és a SIBO kapcsán jó arányban mutatkozik hatékonynak az alacsony FODMAP étrend, amiről több információt ebben a korábbi posztomban találsz.
  • IGG alapú ételérzékenységi teszt alapján történő étkezést is ki lehet próbálni 3-6 hónapig, hogy ez csökkent-e a panaszokon.
  • Alternatívan egy mikrobiom teszt vagy funkcionális székletteszt is segíthet azonosítani a puffadás mögött álló, a bélflórában rejlő okokat, és annak eredményei alapján egy célzott bélregeneráló protokoll állítható össze táplálkozásban járatos szakértővel.
  • Az ételeken túl érdemes a stresszoldásra is fektetni hangsúlyt, és napi szinten végezni relaxációs technikákat, légzőgyakorlatokat, amelyek segíthetnek az idegrendszeri eredetű kiváltó okok kezelésében is.

Persze a legjobb, ha az étrendi és életmódbeli változtatásokba nem egyedül, hanem szakértői segítséggel vágunk bele, hogy elkerüljük az egyoldalú étkezés okozta tápanyaghiányokat, és személyre szabott, emésztést és bélregenerálást támogató tanácsokat kapjunk.

Kurczewski-Tamás Zita, Nutritional Therapist

Források:

Ek, M., Roth, B., Ekström, P., Valentin, L., Bengtsson, M., & Ohlsson, B. (2015). Gastrointestinal symptoms among endometriosis patients–A case-cohort study. BMC women’s health15, 59. https://doi.org/10.1186/s12905-015-0213-2

Nabi, M. Y., Nauhria, S., Reel, M., Londono, S., Vasireddi, A., Elmiry, M., & Ramdass, P. V. A. K. (2022). Endometriosis and irritable bowel syndrome: A systematic review and meta-analyses. Frontiers in medicine9, 914356. https://doi.org/10.3389/fmed.2022.914356

Velho, R. V., Werner, F., & Mechsner, S. (2023). Endo Belly: What Is It and Why Does It Happen?-A Narrative Review. Journal of clinical medicine12(22), 7176. https://doi.org/10.3390/jcm12227176

Share