Napozzuk, amíg lehet! – a D-vitamin és az endometriózis összefüggései
A D-vitamin egy szteroid hormon, amely elsősorban a bőrben termelődik a napfény (ultraibolya sugárzás) hatására. Ezen kívül a D-vitamint magunkhoz vehetjük különböző élelmiszerekből vagy táplálékkiegészítőkből is.
A D-vitamin jótékony hatása elsősorban a csontrendszerrel kapcsolatban ismert, ugyanis a D-vitamin részt vesz a kálciumszintünk optimalizálásában, az ásványi anyagok hasznosításában, így segíti a kálcium és a foszfor beépülését a csontokba. A D-vitamin receptorok (VDR) és azok az enzimek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a D-vitamin aktív formája előállításra kerüljön, azonban majdnem minden sejtünkben és szövetünkben jelen van. Mindez pedig arra utal, hogy a csontrendszeren túl a D-vitaminnak egyéb szervek, szervrendszerek működése kapcsán is fontos szerepe lehet.
Az elmúlt években számos betegséggel összefüggésben vizsgálták a D-vitamint, és a D-vitamin hiányt kapcsolatba hozták olyan betegségekkel, mint például a rák, szív- és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek, cukorbetegség és különböző fertőző betegségek.
Számos tudományos kutatást folytattak az endometriózis és a D-vitamin kapcsán is, amelyek arra utalnak, hogy összefüggés lehet az endometriózis között és a D-vitamin szintünk között.
Endometriózis és D-vitamin – a vonatkozó kutatások
Egy 2016-os tanulmány arról számol be, hogy egy kutatás során megvizsgálták az endometriózisos petefészekcisztával rendelkező nők D-vitamin szintjét, és azt állapították meg, hogy a petefészek-endometriózissal érintettek körében különösen nagy volt a D-vitamin hiánnyal rendelkezők aránya, ugyanis az érintett nők 85,7%-a D-vitamin hiányban szenvedett. Érdekes módon összefüggést találtak a D-vitamin szint és a ciszták átmérője között is: a D-vitamin hiányban szenvedő nők cisztájának a mérete nagyobb volt azokhoz képest, akiknek megfelelő volt a D-vitamin szintje.
Egy 2017-ben írt, a termékenység és a D-vitamin szint közötti összefüggéseket vizsgáló összefoglaló tanulmány szerint számos bizonyíték arra mutat, hogy a D-vitamin jótékony hatással lehet az endometriózis és a PCOS hormonális és anyagcserével kapcsolatos folyamataira, viszont ok-okozati összefüggést ezidáig még nem sikerült megállapítani. A tanulmány szerint a megfelelő D-vitamin szint a női termékenységre is pozitív hatással lehet.
Más endometriózissal kapcsolatos kutatások arra is találtak adatokat, hogy a D-vitamin jótékony hatással van az immunrendszer működésére, és az immunrendszeri folyamatokon keresztül jótékony hatással van a gyulladás csökkentésére és az endometriózis szövetek szaporodásának megakadályozására.
Az endometriózis és a D-vitamin összefüggéseit az endometriózis terápiás lehetőségei kapcsán is vizsgálták a kismedencei fájdalmak és a fájdalmas menstruációval összefüggésben, azonban nem találtak lényeges összefüggést a D-vitamin nagyobb mértékű adagolása és ezeknek a tüneteknek az előfordulása között.
Akkor mit is tegyünk?
Amennyiben endometriózissal küzdünk, szeretnénk megelőzni annak kialakulását vagy általában támogatni az egészségünket, mindenképpen érdemes odafigyelni a D-vitamin szintünkre. A D-vitamin hatékonyan segíti az immunrendszer megfelelő működését és gyulladáscsökkentő hatással is bír, ami endometriózis esetén különösen fontos, lévén, hogy az endometriózis egy krónikus gyulladással járó betegség, ami nagy valószínűséggel immunrendszeri gyengeséggel is összefüggésben van.
A D-vitamin szintünket érdemes tehát időnként ellenőrizni, ami egy egyszerű, laborban történő vérvétellel lehetséges. Ezt a vizsgálatot bármely magánlaborban elvégzik, de akár a nőgyógyászunk is fel tudja nekünk írni.
Milyen a megfelelő D-vitamin szint?
A laborban a szervezetünkben levő össz-25-hidroxi-D-vitamin mennyiségét határozzák meg, ami alapján felmérhető szervezet D-vitamin ellátottsága.
A D-vitamin hiány azt jelenti, hogy a szérumban a D-vitamin szint 50 nmol/L-nél alacsonyabb. Ez a hiány egyes becslések szerint a világ lakosságának 50%-át érinti. A D-vitamin hiány okai között található a nem elegendő napozás, az egyoldalú étkezés, a nem megfelelő zsíremésztés vagy egyéb emésztési, felszívódási problémák, illetve a fényvédők használata.
A laborok szerint az ajánlott D-vitamin szint meghaladja a 75 nmol/L. Arra is érdemes figyelni, hogy a D-vitamin szint semmikképpen se haladja meg a 250-nmol/L-t (bár ez az eset viszonylag ritka), mert a túl magas D-vitamin szint káros tüneteket tud okozni.
Megoszlanak a vélemények, hogy mi az optimális D-vitamin szint, de érdemes a D-vitamin szintünket legalább a 100 nmol/L szinten tartani.
Hogyan jussunk megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz?
Napi félóra napozás már elegendő lehet a megfelelő D-vitamin bevitelhez, amit lehetőleg a reggeli vagy délelőtti órákra időzítsünk. Fontos, hogy a napfényvédők használata megakadályozza, hogy D-vitaminhoz jussunk, ezért annak használatát kerüljük, ha csak lehet, és a napozás után pár órán keresztül ne is mosakodjunk, mert az is a hasznosulás ellen hat.
Ha D-vitamint pótolunk nagyobb mennyiségben táplálékkiegészítőkkel, akkor érdemes a D-vitaminnal együtt K2 vitamint is bevinni a szervezetbe, mert a nagy mértékű D-vitamin pótlása a szövetek káros elmeszesedését és egyéb nem kívánatos tüneteket okozhat. Ráadásul a D-vitamin lemeríti a szervezetben levő K2 vitamin mennyiségét is, ezért a D-vitamint lehetőleg a K2 vitaminnal együtt javasolt pótolni. A táplálékkiegészítőkből a nyálkahártyára cseppentős változatok jól tudnak hasznosulni, így ez a forma egy jó választás lehet. A hasznosuláshoz az is fontos, hogy a D-vitamint zsírban gazdag étkezéssel vigyük be, mert a D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin.
A napozás és a táplálékkiegészítők mellett D-vitamin forrásaként szolgálhatnak egyes ételek is. Az ételek közül a leggazdagabb D-vitamin források közé tartozik a tőkehalmájolaj, a hering, a lazac, a szardínia, a makréla, de tartalmaz D-vitamint a tojássárgája is. A D-vitamint a májunk és a vesénk alakítja át, ezért ezeknek a szerveknek a megfelelő, egészséges működése ebből a szempontból is fontos. Ezen kívül K-vitaminban gazdag ételeket is érdemes beiktatni az étrendünkben, így ide tartoznak a leveles zöldségek, erjesztett zöldségek, a máj és a tojássárgája is.
Felhasznált irodalom:
Sayegh L, Fuleihan Gel-H, Nassar AH.: Vitamin D in endometriosis: a causative or confounding factor?
Paul és Shou-Ching Jaminet: Tökéletes Egészség Diéta, Jaffa KIadó, 2013
