Miként segíthetjük életmódváltással az endometriózis műtét előtti és utáni időszakot? – Interjú dr. Kovács Zoltánnal
Ritka, amikor egy szülész-nőgyógyász szakorvossal arról lehet beszélgetni, hogy az életmódváltás, a jóga, a tudatosság és egyéb módszerek, mint a relaxáció, a légzés, a homeopátia miként segíthet egy endometriózis műtét előtt és után. Dr. Kovács Zoltán – azon túl, hogy szülész-nőgyógyász – többek között természetgyógyászként is végzett, valamint homeopátiás és neurálterápiás orvos és rendszeres Szatyananda Yoga gyakorló és előadás tartó. Éppen ezért érezhettem úgy, hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseimet a legjobb helyen tettem fel.
Endosegítő: Ha endometriózis műtét előtt állunk, akkor mikor érdemes elkezdeni az életmódváltást? A műtét előtt vagy után? Lehet a műtét előtt elkezdett életmódváltással támogatni a műtét sikerességét?
Dr. Kovács Zoltán: Az életmód- és étrendváltás az endometriózisból való gyógyulásnak egy fontos szakasza, azonban mindezt felépíteni és kivitelezni több hónapos program. Éppen ezért érdemes ezzel kapcsolatos információkat már műtét előtt beszerezni, és ezekkel elkezdeni foglalkozni. Itt most nem csak az étkezésről van szó, hogy mit egyek és mit ne egyek, hanem arról is, hogy bizonyos ételekhez van-e pszichológiai szempontból kötődésem. Van, ami közvetlenül a műtét előtt is rövid távon segítheti a műtétre felkészülést, de a legtöbb dolog az egy hosszú távú program. Nemzetközi tanulmányok is mind egyetértenek abban, hogy az endometriózisból való gyógyulás egy folyamat, aminek egy fontos része a műtét, de a műtét után még más tényezők is kellenek.
Endosegítő: Mi segíthet a műtét előtt rövid távon?
Dr. Kovács Zoltán: A vitaminoknak és az ásványi anyagoknak a pótlása segítséget jelenthet. Van olyan készítmény, amiben találhatók ásványi anyagok és huminsav is. Ez például segíti a szervezet felkészülését a műtétre. A másik a magnéziumfogyasztás magnéziumcitrát formájában.
A műtét előtt 1-2 hónappal már érdemes szedni a vitaminokat, hiszen a műtét mindig egy megterhelés a szervezetnek.
C-vitamint is lehet nagyobb dózisban fogyasztani, így akár 1000 milligrammot 2 hétig bő folyadékfogyasztással. Ha viszont valakinek veseköve vagy vesehomokja volt, nem szabad belőle ilyen sokat fogyasztani. A felkészülést segítheti a homeopátia, de ezt nem minden orvos fogadja el.
Van néhány olyan homeopátiás szer, amit érdemes műtét előtt és műtét után is szedni.
Gondolok itt az árnikára, ami vérzéscsillapító és a kapilláris erekre is hat. Ezzel a szerrel fel lehet készíteni a szervezetet a vérveszteségre. Jó szer még a staphysagria, ami a hasfalon levő metszett sebeknek a gyógyulását segíti. A bellis perennis pedig a kismedence árnikája. Ezekből már a műtét előtt be lehet venni egy-egy dózist és műtét után is. Ha valakinek van szorongása, félelme a műtéttel kapcsolatban, akkor még vannak olyan homeopátiás szerek, amik ezeket a mentális folyamatokat mérséklik.
Endosegítő: Mindennek érdekében tehát érdemes egy homeopátiás orvoshoz elmenni, aki ebben segít?
Dr. Kovács Zoltán: Persze.
Amivel még érdemes készülni, az a jogának, így például a Satyananda jógának vagy más tudatosságot építő rendszereknek a tanulása, kihez mi áll közelebb.
Ahhoz, hogy ezeket a rendszereket megértse vagy átlássa valaki, idő kell. Amíg valaki megtapasztalja, hogy mi a leginkább megfelelő számára, az is idő. Sokkal jobb, ha már műtét előtt valaki ezekkel elkezd ismerkedni. Azt gondolom, hogy mindegyik úton el lehet indulni. A jógáról annyit, hogy nem csak arról van szó, hogy női jóga, mert a jóga ennél komplexebb. Hat fő ága van, így a Karma-jóga, a Bhakti jóga, a Gjána jóga, Rádzsa jóga, Hatha jóga Kriya. Mindegyik az egészség helyreállítását segítheti. Ez nem azt jelenti, hogy önmagában csak ezzel meggyógyul valaki. Ha indokolt a műtét, akkor kell a műtét, de a hosszú távú regenerációhoz fontosak lehetnek ezek az utak is. Hiszen gyakorlatilag az életünk majdnem minden pillanatában választhatunk, hogy inkább az egészségünket támogatjuk vagy inkább a betegségnek adunk teret. Ehhez kell a tudatosság, amiről beszél a Satyananda jóga meg akár a MA-URI® is. Itt most már nem csak a fizikai szintről beszélek, hanem a lelki és mentális szintekről is.
Az egyik kulcsa az egésznek a tudatosság az életnek a különböző területein: a saját életemmel, a munkahelyemmel, a párkapcsolatommal, a családommal.
Ahogyan valaki jobban belenéz magába – ha van ehhez lelki ereje – akkor nyilván fogja látni, hogy a betegséggel kapcsolatban hol lehetnek olyan problémák, amik ide vezettek. Hiszen a műtéttel egy adott pillanatban próbálunk egy adott helyzetet megoldani, de a hajlamosító tényezőket nem tudjuk vele megoldani, vagy csak részben. És pontosan a hajlamosító tényezők feltérképezéséről és az ezekkel való foglalkozásról kell már a műtétek előtti szakasz egy részének is szólni, és ezekre ugyanúgy a műtét után is szükség van. A legtöbb esetben nincs vége a gyógyulásnak azzal, hogy megoperálnak valakit, és felírnak receptre gyógyszert, hogy szedjen hormonkészítményt. Kétségtelen, hogy a gyógyulás elkezdődött, de hosszú távú eredményhez és a jó állapothoz a legtöbb páciensnél ehhez több kell. Ezt a nemzetközi tanulmányok és cikkek is igazolják. Bár kétségtelen, hogy ezek a dolgok mindig csak a lábjegyzetben vannak megemlítve. A műtét és a gyógyszeres kezelés van a tanulmányokban kiemelve, de az összes többire is van mindig utalás.
Endosegítő: Talán pontosan azért, mert ezek a kérdések nem feltétlenül csak az orvosi szakmához tartoznak.
Dr. Kovács Zoltán: Igen, ehhez több szakmának kell együtt dolgoznia. Visszatérve a jógához: a légzőgyakorlatok, a relaxáció (Jóga Nidrá) nagyon jó, és ezeket már a műtét előtt lehet gyakorolni. A Jóga Nidrát már műtét után lehet másnap az ágyban gyakorolni. A kórházban lehet ugyanúgy gyakorolni a váltott orrlyukú légzést is.
Endosegítő: A váltott orrlyukú légzés miben segít?
Dr. Kovács Zoltán: Arról könyvtárakat írtak az elmúlt ezer évben. A váltott orrlyukú légzésnek sok szintje van, és a klasszikus jógában legalább kilencven változata van. Vannak azok a szintek, amelyek a fizikai testre hatnak, és vannak azok, amik a lelki, mentális és érzelmi állapotra.
Ami rövid távon a váltott orrlyukú légzésnek a pozitív hatása, és amit leginkább egy műtét után rövid távon ki lehet használni, az a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyba hozása és a relaxáció, a jobb közérzet és a szervezet regenerálódási folyamatainak a támogatása.
A légzés során bejutó oxigéntöbbletnek számos pozitív hatása van a szervezetre. Másrészt ezek a gyakorlatok egyben tudatosság gyakorlatok is.
Endosegítő: Hányszor érdemes egy nap gyakorolni a relaxációt vagy a váltott orrlyukú légzést a műtét utáni regenerációs időszakban?
Dr. Kovács Zoltán: Ez attól is függ, hogy kinek ebben milyen gyakorlata van. Akinek esetleg nincs gyakorlata, az mondjuk csinálhat naponta háromszor öt percnyi váltott orrlyukú légzést. A Jóga Nidrából is lehet mondjuk csinálni napi kétszer harminc percet.
És ami még szerintem fontos – ha van rá mód és lehetőség – akkor a műtét után érdemes kivenni egy hosszabb szabadságot.
Vagy ha erre nincs lehetőség, akkor a műtéti regenerációs időszak után érdemes elmenni egy hosszabb szabadságra. Ez lehetőséget adhat arra, hogy átgondoljuk az életünket. Ha valaki teljes egészében kiszakad az addigi közegéből, akkor van esélye arra, hogy hátra lépjen, másképp lásson rá az életére, és döntéseket hozzon párkapcsolatot, munkahelyet illetően, ami a hosszútávú gyógyulás szempontjából kulcstényező. A Satyananda jógarendszer egy az egész világon jelen levő jógarendszer, és ennek vannak Indiában központjai. Például műtét után egy vagy két hónappal, ha az operáló orvos is azt mondja, hogy minden rendben van, akkor el lehet menni egy ilyen központba egy-két-három hónapra. A lényeg az, hogy egyedül, teljesen kiszakadva a hétköznapokból, mert ezzel tud egy regeneráció és aktív pihenés beindulni.
Az igazi aktív pihenés jógikus szempontból az, amikor a hétköznapokból teljesen kiszakadunk, megszakad a kapcsolat pozitív értelemben a külvilággal, az internetből is detoxikálódunk, és egy teljesen új, szokatlan élethelyzetbe és közegbe kerülünk. A stresszhatások is csökkenhetnek, és ezekben az asrámokban olyan étrend van, ami nem endometriózis elleni diéta, viszont úgy van összeállítva, hogy kevés benne a zsír. Főleg zöldségből, gyümölcsből és gabonából áll. Ennek hatására csökkenni fog a hormonműködés. Több nő is elmondta, és a Satyananda jóga könyvek is írják, hogy sokszor ilyen helyeken csökken a menstruáció vagy akár le is állhat. Egyrészt a kontinensváltás, másrészt az étrend az oka. Mindeközben egy ilyen központban az ember folyamatosan csinálja a jógikus gyakorlatokat. Ezeken a helyeken teljesen más az életciklus, amibe az ember belekerül, és van esélye lelassulni.
Endosegítő: Egyik Endosegítő közösségi találkozón az egyik résztvevő mesélte, hogy Parádra ment 3 hétre gyógyfürdőbe. Azt mondta, hogy neki nagyon sokat segített a nyugalom és a kiszakadás, amit ez adott. Ha valakinek nincsen módja, lehetősége Indiába menni, akkor ez is segíthet?
Dr. Kovács Zoltán: Igen, e helyett részben megoldás lehet egy Parádfürdő vagy egy másik gyógyfürdő. Azért mondom, hogy részben, mert teljesen más az, ha egy ismeretlen kontinensen egy ismeretlen, de segítő és befogadó közösségbe kerül az ember. A gyógyfürdőben nyilván olyan szinten nem lehet kikapcsolni, mint egy ilyen jógaközpontban, hiszen ott még a telefont is tilos használni és nincs internet, de nyilván segíthet a mindennapokból kiszakadni.
Endosegítő: Vagy van, akinek már az is segít, ha elmegy, és egyedül utazik egy hetet. Nekem például a műtét után két hónappal ez nagyon sokat segített. Persze abszolút megértem, amiről beszélsz, mert később és is elutaztam Új-Zélandra 6 hétre egy MA-URI® képzésre. Igaz, ez az endometriózis műtétem után másfél évvel volt. És valóban – ahogy mondod – ez nagyon sokat segít abban, hogy rálássunk az életünkre és fontos döntéseket hozzunk, ami aztán a hosszú távú gyógyulás kulcsa lehet.
Dr. Kovács Zoltán: A hangsúly nem csak azon van, hogy kiszakadjunk a mindennapokból, hanem azon is, hogy egy teljesen más tevékenységet csináljunk. Ezek mind összeadódnak. Persze van, akinek egy gyógyfürdői elvonulás is segíthet és elegendő. Van viszont, akinek Indiáig kell mennie vagy a MA-URI®-val Új-Zélandig. Ez nagyon egyéni.
Endosegítő: Maga a gyógyfürdői kezelés miben tud segíteni?
Dr. Kovács Zoltán: Az orvosi rehabilitációban a gyógyfürdő kúráknak fontos szerepe van, amit balneológiának nevezünk.
Ezeknek a gyógyfürdői kúráknak komoly szerepe van a vérkeringés serkentése, a víz relaxáló hatása és a kapott pszichológusi vagy gyógytornászi segítség által.
Ez az orvoslásban már nagyon régóta ismert, és nem csak endometriózisnál, hanem más betegségeknél is. Parádfürdőn inkább sós víz van. Harkány pedig a másik hely, ahova szoktak menni endometriózisos betegek, és ott inkább kénes víz van. Mindegyik másképp hat, de pozitív hatása van.
Endosegítő: Mi az, amit még az endometriózis műtét után lehet tenni?
Dr. Kovács Zoltán: Fontos, hogy keressünk segítőket – például akár Téged – akivel tartósan tudnak együttműködni. Akár skype-on, személyesen vagy tréningeken. És ha valaki hazajött egy egyedüli külföldi útból, akkor is érdemes újra meg újra elmenni, és kicsit kikapcsolni a mindennapokból. A betegségre hajlamosító lelki tényezőkkel a műtét után is kell foglalkozni, mert a kiújulás esélye csökken.
Endosegítő: Mi a helyzet akkor, ha a műtét után a babavállalás a cél?
Dr. Kovács Zoltán: A műtét előtt már ezzel is el lehet kezdeni foglalkozni. Például azzal, hogy a nő megtanulja a saját ciklusában ellenőrizni, hogy mikor termékeny. Sokszor mondják az orvos kollegák az endometriózis műtét előtt, hogy az érintett nő vagy essen teherbe vagy kapjon hormonkezelést. Ha a babavállalás a cél, sokkal jobb ezekkel a kérdésekkel már a műtét előtt tisztában lenni.
Ha a pár szeretne minél előbb gyermeket, és nincs orvosi ellenjavallat, akkor óriási segítség, ha a nő tudja, hogy működik a teste. Érdemes elmenni olyan nőgyógyászhoz, aki vállalja, hogy műtét után egy-két hónappal csinál ultrahangokat, amivel a peteérést lehet ellenőrizni. Azt gondolom, hogy nem szabad ilyenkor az időt vesztegetni. De egyénileg kell azt is mérlegelni, hogy meddig lehet egy hormonkezelést halasztani. Ezt sokan szokták tőlem is kérdezni. Mindez több tényezőtől függ: hogy sikerült a műtét, mennyire tudatos a páciens, mennyire komoly a babavállalási szándék és a hajlamosító tényezőkkel mennyire foglalkozik.
Ezekből mind egyénileg lehet azt mérlegelni, hogy mennyit lehet egy hormonkezeléssel várni, és a babavállalással próbálkozni.
Amit még ehhez hozzá lehet tenni, az a neurálterápia, amivel fel lehet térképezni a testben levő különböző gócokat és zavarómezőket. Ez megint csak segítheti a hosszú távú gyógyulást.
Endosegítő: Endometriózis műtét után egyből érdemes lombikprogramba kezdeni?
Dr. Kovács Zoltán: Van, akinek olyan az egészségi állapota, hogy erre van szüksége. Például a petevezetékek el vannak záródva, de itt is a lombiknak a hatásosságát növelheti az étrend, az életmódváltás, a relaxáció, a masszázs, a tudatosságnövelés. Mindez persze a saját véleményem. Tehát ezeket nem csak az orvosi protokollokat figyelembe véve mondom, hanem a saját megfigyeléseimet, véleményemet is ideértve.
Endosegítő: Közvetlenül a műtét után milyen étrendet érdemes folytatni? Mikor lehet elkezdeni a mozgást, és mire kell még esetleg figyelni?
Dr. Kovács Zoltán: Itt általánosságokat lehet mondani, hiszen minden eset egyéni, és szükséges konzultálni ezekben a kérdésekben a kezelőorvossal. Általában véve olyan étrend kell, ami a bélrendszernek a működését segíti, és ami könnyen emészthető. Kivéve persze, ha az orvos azt mondja, hogy más étrend kell a műtét miatt, mert akkor azt kell követni. Sétálni már a műtét másnapján lehet.
Mindenkinek mondjuk, hogy műtét után lehetőleg minél előbb keljen fel, és sétáljon, mert a rövid távú szövődményeket – így a trombózist, ami néhány héten belül kialakulhat a műtét után – a testmozgás részben tudja ellensúlyozni.
Tehát minél több testmozgás, minél több légzőgyakorlat és relaxáció. A sebgyógyulásnál pedig vigyázni kell arra, hogy akinek műtétje volt, ne emeljen nehezet általában egy hónapig. A légzőgyakorlatokat csak óvatosan, mértékkel javasolt csinálni, ha egy műtét után hasi sebek vannak. A legjobb egy jógaoktatóval előzetesen egyeztetni erről.
Endosegítő: Miként segíthet a lelki támogatás? Érdemes ebben is segítőket keresni? Hiszen sokszor jönnek elő szorongások, félelmek a műtét kapcsán.
Dr. Kovács Zoltán: Fontos a betegséggel összefüggő pánik szindrómát is oldani a műtét előtt és utána is. Fontos az olyan segítőknek a megtalálása, akik ebben segíthetned.
A szorongás és a pánik oldása kulcsfontosságú. Mert ha valaki ilyen állapotba kerül, akkor a jól felépített étrend és életmódváltás napok alatt megsemmisül.
Ilyenkor nem az az út rossz, amin járunk az étrend- és életmódváltással kapcsolatban, hanem győzött a pánik és a szorongás valami miatt. Így például azért, mert rosszat hallott a szomszédtól, az orvos ráijesztett vagy az interneten mást olvasott.
Endosegítő: Vagy például azt is láttam már, hogy a gyors, hirtelen változások olyan félelmeket hoztak elő, ami aláásta a munka hatékonyságát.
Dr. Kovács Zoltán: Igen, ez az elme része, amivel a jóga is foglalkozik. Rengeteg olyan negatív emlék, félelem, szorongás van valakinek az agyában, ami elraktározódik, és ami felszínre jöhet. És ha valaki elindul egy önismereti és egy életmódváltoztatási úton, ezek egy részével szembe kell nézni. Az a kérdés, hogy ilyenkor mi győz: a régi tudati elménk és az ezáltal kiváltott szorongás vagy félelem, vagy pedig a továbbfejlődés győz, amikor valaki ezen már túllép. Ezért kellene a segítők, akik ebben segítséget nyújtanak. Lehet ez orvos, vagy aki ezekben jól képzett, mint például pszichológus vagy pszichiáter.
Endosegítő: Sokszor merül fel az a kérdés, hogy a jógának van-e olyan ága, ami kifejezetten endometriózis esetén javasolható. Mi a véleményed erről?
Dr. Kovács Zoltán: Valójában nincs. Egyféle jóga létezik, ami a hat fő jógaágat kombinálja, és ebből kell kiindulni. Nagyon sokféle jógarendszer létezik, ami ezekből merít bizonyos elemeket, és külön jógairányzatként van bemutatva. Aki látja nem csak a fát, hanem az erdőt is, az tudja, hogy amiket ezek tanítanak, fontosak, de csak részinformációk. Véleményem szerint nincs endometriózis elleni jóga. A klasszikus jógába érdemes belemélyedni.
A klasszikus jóga azt tanítja, hogy a fejkörzés vagy a csuklókörzés is lehet nagyon komoly jógagyakorlat, ha a tudatosság növelésére is használjuk és az érzelmi-gondolati állapotunkat is próbáljuk megfigyelni ennek segítségével. Nem az a lényeg, hogy valaki akrobatikus jógát tanuljon, hanem sokkal fontosabb az, hogy a tudatosság szintje növekedjen. A fizikai szinttel kell a legtöbb embernek kezdenie a tudatosságot, és utána sokkal könnyebb lesz ezt a lelki folyamatokban is ezt megőrizni.
Endosegítő: Vannak olyan gyakorlatok, amiket érdemes a jógában kerülni?
Dr. Kovács Zoltán: A légzés visszatartásos gyakorlatok, a gyertyaállás, a fejen állás, az udiana bandha nem javasoltak, amíg a hasi seb a műtét után nem gyógyul meg teljesen.
Endosegítő: És ha már elmúlt az endometriózis műtét utáni regenerációs időszak?
Dr. Kovács Zoltán: Akkor lassan, fokozatosan érdemes haladni a jógagyakorlással. Csecsemőszintnek tűnik, de – a korábbi példánál maradva – előbb a nyak- és a csuklókörzést érdemes megtanulni, és utána fokozatosan tovább haladni más gyakorlatok felé. Még akkor is, ha csak az ízületeket tornáztatjuk a jógával, az a nyirokkeringést is javítja, a meridiánműködést is segíti.
Persze valójában a jógában minden a tudatosságról szól. Ha kicsit tágabban nézzük, akkor érdemes mindenkinek az életével számot vetni, hogy ez a betegség, az endometriózis mire akarja megtanítani, és mit tud ebből profitálni, vagyis milyen pozitív hozadékai lehetnek a számára.
Az interjút készítette: Kurczewski-Tamás Zita, Endosegítő blog írója, táplálkozási és életmód coach, funkcionális táplálkozási referens, természetgyógyász
Dr. Kovács Zoltán szülész-nőgyógyászról további információt itt találsz.
