Endometriózis és hormonkezelés – interjú Dr. Kovács Zoltánnal II. rész

Endometriózis és hormonkezelés – interjú Dr. Kovács Zoltánnal II. rész

Dr. Kovács Zoltán szülész-nőgyógyásszal, integratív komplementer orvossal és természetgyógyásszal beszélgettünk az endometriózisról és annak kapcsán alkalmazott hormonkezelésről, valamint a hormonterápiát kiegészítő alternatív, komplementer lehetőségekről. Az interjú első része már megjelent, és itt található. Most a második részt olvashatjátok, amiben körbejárjuk az endometriózis és hormonkezelés kapcsán többek között a babatervezéssel, a lombikkal, a különböző vény nélkül kapható progeszteron készítményekkel és a szervezet méregtelenítési képessége javításával kapcsolatos kérdéseket.

Amennyiben a babavállalás a cél, akkor a műtét után legtöbbször el lehet kezdeni a spontán próbálkozást.

Endosegítő: Mi van akkor, ha valaki kisbabát szeretne? Ilyenkor a műtét után kell hormonkezelés vagy nem?

Dr. Kovács Zoltán: Az egy alapkérdés, hogy a műtét során mit találnak a petevezetékeknél, vagyis azok működnek-e vagy sem. A másik kérdés, hogy milyen közeli cél a babavállalás.

Ha közeli cél, akkor meg lehet próbálni egy-két hónappal a műtét után a spontán teherbeeséssel próbálkozni orvosi kontroll mellett.

Az orvosi kontroll mellett két dolgot értek: kontrollálni, hogy a betegség nem kezd-e kiújulni, és megnézni azt ultrahangvizsgálattal, hogy mikor van a petesejtérés, így növeljük az esélyét a spontán teherbeesésnek. Ha letelik ez az időszak, akkor a lombikprogramot szoktuk javasolni.

Endosegítő: A lombik program ilyenkor miért javasolt? Hogy minél hamarabb megtörténjen a teherbeesés?

Dr. Kovács Zoltán: A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy endometriózis műtét után a lombik programban nagyobb az esélye, hogy létrejön egy terhesség, mint egy rendes ciklus mellett.

Endosegítő: Meddig érdemes spontán próbálkozni?

Dr. Kovács Zoltán: Attól függ, hogy milyen súlyosságú volt a műtét, mit sikerült eltávolítani.

Nem lehet azt mondani, hogy fixen fél év vagy egy év, ugyanis ez teljesen egyéni.

Ha valakinek a műtét után két hónappal már kezd egy cisztája visszajönni, akkor azt szoktam mondani, hogy próbálkozzon még egy-két hónapot, utána vagy hormonális terápiával állítsuk le a ciklust vagy menjen lombikra, de mindenképpen állítsuk le a próbálkozást a spontán ciklus mellett. Az is kérdés, hogy mennyi türelme van a párnak ezzel foglalkozni, és a hozzáállásuktól is függ, hogy milyen hamar történik meg a lombik a műtét után.

Endosegítő: A lombikkal együtt járó hormonkezeléstől kiújulhat az endometriózis?

Statisztikák szerint endometriózis műtét után nagyobb az esélye a lombik sikerességének.

Dr. Kovács Zoltán: Vannak olyan esetek, amikor a betegségnek a kiújulását elősegíti. Ezért pro és kontra sok érv van, de nem csak az endometriózisnál, hanem ez igaz nagyon sok orvosi kérdésben is. Kétségtelen, hogy a legtöbb nőnél nincs kiújulás, azonban előfordulhat. Orvosilag egyértelműen megmondani, hogy mikor lesz kiújulás, nem lehet. Személyes megfigyelésem és véleményem, hogy fontos az idegrendszernek a szerepe, és az, hogy mennyire van kibillenve az idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus része az egyensúlyból, mert maga a hormonális kezelés lehet az utolsó lökés a szervezetnek abban, hogy az endometriózis újra megjelenjen vagy az idegrendszer által is befolyásolt gyulladás felerősödjön.

Az endometriózis nem csak egy ösztrogénfüggő betegség, hanem egy krónikus gyulladással járó betegség is. Az endometriózisos csomók körül egy krónikus gyulladás alakul ki, amiben megvan a hormonrendszernek és az idegrendszernek is a szerepe.

Endosegítő: Mi a véleményed a GNRH kezelésről?

Dr. Kovács Zoltán: Az is egy lehetőség, azonban az orvosi statisztikák nem azt mutatják, hogy ez lenne a legjobb kezelés.

Ez egy nagyon erős kezelés, és minél fiatalabb egy női szervezet, annál nagyobb megterhelés neki.

A GNRH kezelés nagy megterhelést jelent a szervezetnek, ezért egyre kevesebbet alkalmazzák az orvosok.

Ilyenkor nagyon fontos, hogy a mellékhatásokat csökkentsük, és ebben tud segíteni egy jól összeállított étrend, a testmozgás, a pszichoterápia, egy beszélgetés egy segítővel, a masszázs, a tánc. Orvosként a neurálterápiával is tudok segíteni, amikor közvetlenül hatunk az idegrendszerre tűszúrásokkal. Ilyenkor az idegdúcokat kezeljük vagy vénásan végezzük a terápiát infúziós kúrával, aminek külföldön nagyon nagy irodalma van. A műtéttel járó endometriózisnál is a gyógyulási folyamat támogatására az infúziós kezelésre is szükség lehet pl. a gyulladáscsökkentő és fájdalom csillapító hatásuk miatt.

Endosegítő: Mi a különbség az orvosi hormonkezelés során használt készítmények és a kereskedelmi forgalomban vény nélkül kapható progeszteron készítmények között?

Dr. Kovács Zoltán: Endometriózis kapcsán, amikor hormonális kezeléseket végzünk, az a cél, hogy leállítsuk a petesejtérést, és az ezzel kapcsolatos ösztrogénszint emelkedéseket lényegesen csökkentsük. Erre az egyik módszer a fogamzásgátló tabletta, amiben mesterséges hormonok vannak. Ugyanígy mesterséges hormonok vannak a spirálban, és azokkal dolgozik a GNRH kezelés is. A mesterséges hormon alatt azt értem, hogy az emberi testben előforduló hormonmolekulákat kicsit kémiailag módosítják, és e miatt egy kicsit más is lesz a hatásspektrumuk és a mechanizmusuk, de alapvetően azt a funkciót helyettesíti, amit a szervezet saját maga termelt hormonja elvégzett volna. Ezeknek a mesterséges hormonokkal történő kezeléseknek – a kezelés típusától és a kezelés hosszától függően – lehet olyan következménye, hogy nem csak az ovuláció szűnik meg, hanem a menstruáció is kimarad 1-6 hónapra is. A mérlegnek a másik oldalán vannak a természetazonos hormonok.

A progeszteron hormonból is van természetazonos hormon, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerben az a természetazonos progeszteron molekula van benne, amit a petefészek megtermel.

Az orvosi készítményeknek sok bevizsgáláson és kutatáson kell végigmenniük, mielőtt engedélyezik őket.

Ezek az orvosi készítmények be vannak vizsgálva, megvan a teljes mellékhatás spektrumuk, több tízezer vagy százezer nőn ki lettek próbálva. Ezeket a természetazonos hormonokat köznapi nyelvben természetes hormonoknak is nevezzük vagy ami ennél pontosabb megfogalmazás, hogy bioidentikus hormonoknak. A jelenleg kapható progeszteron tartalmúként forgalmazott természetgyógyászati készítményekről a forgalmazók azt állítják, hogy természetazonos progeszteron molekula van bennük, de fontos tudni, hogy ez a természetazonos progeszteron molekula ugyanúgy egy kémiailag módosított és szintetikusan előállított természetazonos progeszteron molekula mint az előbb említett sok bevizsgáláson, kutatáson és engedélyezésen átesett orvosi természetazonos  progeszteront tartalmazó készítmények.

Fontos kiemelni és hangsúlyozni, hogy csak egy valódi  természetes progeszteron létezik, amit a női test saját maga megtermel. Minden más  mesterséges,mindegy hogy orvos vagy természetgyógyász javasolja.

Endosegítő: És attól nem számít természetesebb megoldásnak, hogy növényi hatóanyagból van?

Dr. Kovács Zoltán: Az orvosi készítményekben levő természetazonos progeszteron is növényi hatóanyagból van kivonva. Viszont amíg az orvosi készítmények szigorú előírások szerint be vannak vizsgálva, addig a természetgyógyászati „bio progeszteron” készítmények, nincsenek gyógyszerként kivizsgálva, nem kell komoly emberi kutatásokon átmenniük, és éppen ezért a mellékhatások nincsenek regisztrálva, miközben a hormonrendszerre ugyanúgy hatással vannak. A gyógyszernél kötelezik a gyártókat arra, hogy az esetleges mellékhatásokat kivizsgálják, teljes körűen dokumentálják, és jelentsék. Egyes gyógyszerek forgalmazását akár fel is függeszthetik, ha több súlyos mellékhatást jelentenek, mint ahogy a közelmúltban is volt ilyen egy miómánál használt gyógyszer kapcsán.

A természetazonos hormonokat tartalmazó recept nélkül kapható termékekkel, is beavatkozunk a hormonrendszerbe, és amit végeznek vele, az gyakorlatilag orvosi terápia. Így például le is  lehet állítani a menstruációt.

Mindemellett azt is el kell mondani, hogy a nagy orvosi statisztikák azt mutatják, hogy a mesterséges hormonoknak a használata jobb hatásfokú, mint a természetes progeszteronnak a használata. Fontos azt látni, hogy a progeszteron azt a hormont jelenti, amit a petefészek megtermel. Ha azt mondjuk, hogy természetes progeszteron, amit kívülről viszünk be a szervezetbe, akkor az egy mesterségesen előállított természetazonos progeszteron. Ha pedig azt mondjuk, hogy progesztin vagy progesztogén, akkor az egy kémiailag módosított mesterséges progeszteronmolekula, aminek nincs köze már az eredeti progeszteronhoz, persze hatásában részben ugyanaz. Tehát az az egyetlen természetes progeszteron, amit megtermel a petefészek.

Endosegítő: Meddig kell a hormonkezelést alkalmazni?

Dr. Kovács Zoltán: Az endometriózisra vonatkozó orvosi protokollok az egy-két éves hormonális kezelést javasolják. A különböző országokban készült tanulmányokban van eltérés.

Az, hogy meddig kell a hormonkezelés függ attól, hogy a páciens mit tesz meg az életmódjában, milyen az étrendje, milyen a stresszkezelése, milyen közeli vagy távoli cél a babavállalás, és ha abbahagyjuk a hormonkezelést, akkor hogyan reagál a szervezete.

Endometriózis esetén a hormonkezelés legtöbbször valamilyen fogamzásgátló tabletta vagy progesztin készítmény szedését jelenti.

Egyénre szabottan kell tehát dönteni a hormonkezelés hosszáról. Sokszor nem esik szó az orvosi konzultáción az étrendről, az életmódról és a kiegészítő faktorokról az időhiány és az egészségügyi jogi perek miatt. Amikor találkozik egy nőgyógyász egy pácienssel 5-10 percre, akkor annak a nagy része elmegy azzal, hogy mi a panasz, az orvos megvizsgálja a beteget. Alig van idő arra, hogy arról beszéljenek (tisztelet a kivételnek), hogy mivel lehet a hormonális kezelést kiegészíteni és hogy pozitívan inspirálják a betegeket.

A páciens pedig sokszor szorong a betegség miatt, amit úgy hívunk, hogy betegséggel összefüggő szorongás szindróma, és az  interneten nekiáll olvasni, mert az orvosnál nem kapott választ a kérdéseire, és akkor kezdődik a káosz: páciensnek az igénye és a terápiának a szükségessége nem találkozik.

Ennek az a legtöbbször a vége, hogy próbál valamilyen diétát vagy „alternatív terápiát”, visszamegy mondjuk fél év múlva a klasszikus orvostudományban jártas orvoshoz, megint panasza van, és azt látják, hogy ott van pl.: az endometriózisos ciszta, és azt mondják, hogy amit csinált, annak semmi értelme nem volt. Ez nem igaz, csak nem volt ebben benne a megfelelő, egyénre szabott koncepció a komplementer orvoslás és a természetgyógyászat szempontjából, nem volt meg ennek a rendszeres orvosi ellenőrzése, és közben a legtöbben abbahagyják sajnos a hormonális kezelést, pedig arra is szükség lenne valamilyen formában.

Az egészség egy virághoz is hasonlítható, a virágot lehet egyben átfogón is nézni, másrészt a leveleket, szirmokat külön-külön is elemezni.

Ennek megfelelően az endometriózisos állapotnál a gyógyulásban a különböző részterületek és az egész folyamat együttes áttekintése szintén fontos. Nem ugyanaz a kettő.

Endosegítő: Vannak még a környezetünkben is olyan külső hatások, például a xenoösztrogének, amik befolyásolhatják a hormonrendszerünk működését. Ezek miként hatnak a szervezetünkre?

Dr. Kovács Zoltán: Igen, vannak még a mesterséges hormonszerű hatások, a xenoösztrogének , amit az étkezésünkkel, az életmódunk kapcsán, az ivóvízből bekerülhetnek a szervezetünkbe. Ezek tényleg hatással vannak, csak minél egészségesebben él valaki, és minél jobb például a májnak a működése, annál jobban le tudja bontani ezeket az anyagokat. Amikor azokról a témákról beszélünk, amikről az Endosegítő Életmódváltás Programon is mindig szó van, mint például az étkezés, a mozgás, stresszkezelés, akkor ezeknek van egy olyan vetülete is, hogy a szervezetnek a méregelvezető és –kivezető képessége javul és fokozódik. A májnak kell például a bevitt hormonális készítményeket lebontani, ami utána a széklettel vagy a vizelettel kiürül. Ha beveszünk egy fájdalom- vagy gyulladáscsökkentő tablettát, a szervezetnek azt is le kell bontania hasonló módon.

A májnak, a vesének és az emésztőrendszernek a működését nem csak étkezéssel, a stresszoldással vagy a vitaminokkal lehet befolyásolni, hanem a neurálterápia mellett az infúziós kúrákkal is.

Infúziós kúrákkal lehet fokozni a szervezet méregfeldolgozó és -kivezető képességét.

A komplementer medicina az orvoslásnak és a természetgyógyászatnak az az ötvözete, amit az ilyen irányban is szakosodott orvosok végeznek. Sok olyan infúziós kúra van, amit külföldön végeznek orvosi kontroll mellett, és az a célja, hogy a szervezetnek a méregfeldolgozó és -kivezető képességét fokozza, így a májműködést, a veseműködést. A higany és az egyéb nehézfémek kivezetésére is vannak különböző módszerek. Egyrészt, amiket Ti is meg tudtok csinálni táplálkozási tanácsadóként, például az algák, a kéntartalmú ételek segítségével, de ugyanúgy vannak erre infúziós kúrák is, amikhez egy hozzáértő komplementer orvos kell. Ezen kívül jelenleg nagyon nagy divat a különböző antioxidáns vitaminok és készítményeknek, például a D-vitaminnak, A-vitaminnak, E-vitaminnak a használata.

Azt azonban tudni kell, hogy ezeknek az egyik veszélye, hogy ha ezekből a vitaminokból, valaki tartósan nagy dózist szed, akkor ezzel a máj méregtelenítő funkcióját negatívan befolyásolhatja, másrészt a hormonrezisztencia kialakulásában is szerepet játszhatnak.

Például a pajzsmirigy megtermeli a tiroxin hormont, ami kötődik egy sejthez az emberi testben. A sejtnek a felszínén vannak a receptorok, oda kötődik a hormon. Amikor a hormon rákötődik a receptorra a sejt felszínén, akkor itt ad egy jelet a receptornak, hogy valahogyan működjön az a sejt a hormon hatására. Ez a jel a kívülről, a sejtfalról irányából a sejt belsejébe a sejtmag felé a különféle biokémiai utakon terjed. Ha azonban ezt a biokémiai utat megzavarja az antioxidáns, mert túl sok antioxidáns van jelen a sejtben az antioxidáns tartalmú étrend kiegészítők használata miatt, akkor a hormon által közvetített információ nem fog eljutni a sejthez a megfelelő formában. Ilyenkor jó a hormonszint, de nem fog úgy reagálni a test, ahogy kellene, mert a sejtfal és a sejtmag közötti jelátviteli információk sérülnek.

Endosegítő: Tehát az étkezéssel a legjobb bevinni ezeket az antioxidánsokat.

Dr. Kovács Zoltán: Igen, az a legjobb, mert akkor a szervezet komplexen megkapja, és a szervezetre bízzuk, hogy mit hogy szív fel belőle, és ez a legtöbb embernél működik. Van persze, akinek annyira rossz a felszívódása és az emésztése, hogy azzal érünk el a legtöbbet, ha átmenetileg infúzióval visszük be a vitaminokat.

Az interjút készítette: Kurczewski-Tamás Zita, Endosegítő blog írója, funkcionális táplálkozási referens, természetgyógyász, MA-URI kezelő, tréner

Share