A környezetünkben levő dioxinok hatása az endometriózisra

A környezetünkben levő dioxinok hatása az endometriózisra

A dioxinok az endokrin diszruptor vegyületek közé tartoznak, vagyis olyan környezetünkben levő anyagoknak minősülnek, amelyek káros hatással vannak a hormonrendszerünkre.

Mik azok a dioxinok?

A dioxinok egy vegyületcsoport, amely több, mint kétszáz féle anyagot tartalmaz, így poliklórozott dibenzo-para-dioxinokat (PCDD) és dibenzofurán (PCDF) vegyületeket takar. A legveszélyesebb dioxinok egyike a 2,3,7,8-Tetrachlorodibenzo-p-dioxin (TCDD), amit sokszor önmagában is dioxinnak szoktak nevezni.

A PCDD anyagok befolyásolhatják a szaporodási képességet, illetve zavart okozhatnak a pajzsmirigy működésében. Ezen kívül egyes, a dioxinok csoportjába tartozó anyagok rákkeltő hatásúak, mások pedig az immunrendszert is károsítják.

A dioxinok vízben nem, de szerves oldószerekben és zsiradékokban jól oldódnak, ezért jellemző rájuk, hogy felhalmozódnak az emberi, állati zsírszövetekben, vagyis bioakkumulálódnak. Könnyen bejutnak az állati és emberi szervezetbe, és ezt követően még évekig is képesek kifejteni toxikus hatásukat, így perzisztens szerves szennyező anyagok (POP) kategóriájába tartoznak.

Szerkezetüket tekintve nagyon stabil vegyületek, ezért nagyon lassan távoznak el a szervezetből, ugyanis felezési idejük 5 és 135 év között van (az emberi szervezetben 8-11 év).

Hogyan keletkeznek a dioxinok?

A dioxinokat nem gyártják, hanem jellemzően gyártási, égési folyamatok melléktermékeként keletkeznek. Így például keletkezhetnek növényvédő szerek gyártása, papírgyártás, ásványolaj-finomítás, textilfehérítés, festékek, ragasztók, tűzoltóanyagok, PVC, peszticidek, transzformátorok, kondenzátorok égetése vagy házi szemétégetés során.

A dioxinok házi szemétégetés során is keletkezhetnek.

Ezen kívül természetes módon is keletkezhetnek, így például erdőtüzek, vulkánkitörések során.

Hol érhet minket a dioxinok hatása?

A dioxinok jelen vannak a környezetünkben, így a növényekben, a vízben, a levegőben, a talajban, állatokban és élelmiszerekben. A dioxinok legnagyobb része elsősorban az élelmiszerekből jut a szervezetbe: nagy zsírtartalmú állati eredetű élelmiszerek (halak, állati zsírok, húsok, tejtermékek, tojás) útján.

Porszemcsékre tapadva a környezeti levegőből is juthat a szervezetünkbe dioxin, különösen hulladékégetők, vegyi gyárak környezetében. Ezen kívül megtalálható fehérítési eljárásokkal készült termékekben is (betétek, tamponok, WC papír, pelenka, szalvéta).

Dioxinok és endometriózis: van összefüggés?

Egyes kutatások szerint a TCDD nevű dioxinnak való kitettség közrejátszhat az endometriózis kialakulásának folyamatában. Egy rhesusmajmokkal végzett kísérletben 4 évig TCDD szennyezésnek tették ki a majmokat, és 10 évvel a szennyezésnek való kitételt követően laparoszkópiával állapították az endometriózis kialakulását. A betegség előfordulása arányos volt a dioxinnal való terheltséggel, és az endometriózis súlyossága az alkalmazott dózissal arányos volt (Rier et al, 2013). A kutatási eredmény különösen azért érdekes, mert az emberen kívül az állatok közül a rhesusmajmokban fejlődhet ki természetesen az endometriózis.

Rhesus majom

E mellett voltak kísérletek egerekkel, patkányokkal is, amelyek szintén azt mutatták, hogy egyes dioxin anyagok bevitele az endometrikus szövetek növekedését okozta.

Humán kísérletekben ellentmondásos eredmények születtek. Van több olyan kutatás, amely nagyobb mértékű dioxinok jelenlétét talált endometriózissal érintett nőkben (Cai et al., 2011; Heilier et al, 2005; Mayani et al, 1997) és vannak olyan kutatások is, amelyek ezt nem igazolták (Pauwels et al, 2001; Tsukino et al, 2005; Niskar et al, 2009), azonban a dioxinokkal az endomeriózissal összefüggést mutató tudományos eredmények mindenképpen figyelmet érdemelnek.

A kutatások több esetben egyéb dioxinhoz hasonló perzisztens szerves szennyező anyagot is vizsgáltak, mint például a PCB-ket (polychlorinated-biphenyls). A PCB anyagokat az 1920-as években gyártották nagy mennyiségben ipari használatra, és az 1970-es 1980-as évektől kezdve kezdték el betiltani használatát, még mindig jelen vannak a környezetünkben, mivel rendkívül lassan bomlanak le. Az emberek szervezetébe elsősorban szennyezett levegővel, szennyezett élelmiszerrel (állati zsírt tartalmazó termékek), valamint bőrön át régi elektronikai cikkek érintésével kerülnek.

Hogyan kerülhetjük el a dioxinok hatását?

A dioxinoknak a hatását az emberi egészségre és különösen a hormonrendszerre való káros hatásai miatt érdemes csökkenteni, amennyire lehet. Sajnos elkerülni teljes mértékben nem tudjuk őket, mert mindenhol ott vannak a környezetünkben.

Csökkenthetjük azonban a hatásukat az alábbiakkal:

  • a házi hulladékégetés (különösen a műanyag égetésének) elkerülésével,
  • PVC-ből készült termékek kerülése, műanyagok kiváltása más alternatívákkal,
  • az állati zsírok (pl. libazsír, kacsazsír) mellőzésével és helyette növényi olajok, zsírforrások (pl. kókuszzsír, olivaolaj, avokádó) használatával,
  • az állati zsírban gazdag ételek csökkentésével, kevésbé zsíros állati termékek választásával (pl. csirkemell), növényi élelmiszerekben gazdag étrend (zöldségek, gyümölcsök, gabonák, hüvelyesek) kialakításával,
  • ismerten szennyezett tengerből származó halak fogyasztásának elkerülésével,
  • az is segít, ha minél tisztább levegőjű helyen tudunk élni, messze a hulladékégetőktől és gyárak környezetétől.

Szerző: Kurczewski-Tamás Zita, Endosegítő, táplálkozási és életmód coach

Források:

Cai, L.Y., Izumi, S., Suzuki, T. et al (2011) Dioxins in ascites and serum of women with endometriosis: a pilot study. Hum Reprod 26:117–126.

Heilier, J. F., Nackers, F., Verougstraete, V., Tonglet, R., Lison, R., and Donnez, J. (2005) Increased dioxin-like compounds in the serum of women with peritoneal endometriosis and deep endometriotic adenomyotic nodules. Fertil. Steril. 84:305–312

Mayani, A., Barel, S., Soback, S., Almagor, M. (1997) Dioxin concentrations in women with endometriosis. Hum Reprod 12:373–375.;

Niskar, A.S., Needham, L.L., Rubin, C. et al (2009) Serum dioxins, polychlorinated biphenyls, and endometriosis: a case-control study in Atlanta. Chemosphere 74:944–949.

Pauwels, A., Schepens, P.J., D’Hooghe, T. et al (2001) The risk of endometriosis and exposure to dioxins and polychlorinated biphenyls: a case-control study of infertile women. Hum Reprod 16:2050–2055.

Rier, S.E., Martin, D.C., Bowman, R.E. et al (1993) Endometriosis in rhesus monkeys (Macaca mulatta) following chronic exposure to 2,3,7,8-tetrachlorodibenzo-p-dioxin. Fundam Appl Toxicol 21:433–441.

Tsukino, H., Hanaoka, T., Sasaki, H. et al (2005) Associations between serum levels of selected organochlorine compounds and endometriosis in infertile Japanese women. Environ Res 99:118–125.

https://kockazatos.hu/anyag/dioxinok

https://kockazatos.hu/anyag/polikl%C3%B3rozott-bifenilek-%E2%80%93-pcb-k

.

Share