Dr. Kovács Zoltán: „Amikor begörcsöl a lélek, begörcsöl a méh”

Amióta ismerem dr. Kovács Zoltán szülész-nőgyógyászt és természetgyógyászt, mindig azt látom, hogy folyamatosan továbbképzi magát, és rendkívül nyitott az orvosi kezeléseket kiegészítő természetes módszerek iránt. Így lett az elmúlt 4-5 évben Aviva Módszer oktató, homeopátiás orvos, Yamamato Skalp Akupunktőr, és legutóbb neurálterápiás orvos. Kevés olyan szakemberrel találkoztam, aki ilyen holisztikusan szemléli a gyógyítást mint ő, és  folyamatos továbbképzéseivel arra törekszik, hogy még komplexebben segítse a hozzá forduló nőket. A legutóbbi Endosegítő Életmódváltás Programon tartott előadásán beszélt a résztvevőknek a TIAR elméletről, ami számomra is egy egészen új megvilágításba helyezte a női szervek működésének és az idegrendszernek a kapcsolatát. Megkértem tehát, hogy az Endosegítő olvasóinak is meséljen a TIAR-ról.

Mikromozgások a méhben és a nehezített babavállalás

„Dr. Gerhardt Leyerdecker német professzor dolgozta ki a TIAR elméletet.” – kezd bele dr. Kovács Zoltán. „A TIAR elmélet egy angol kifejezésnek a rövidítése („Tissue Injury and Repair”), és egy több évtizedes kutatásnak az eredménye. A lényege, hogy egy összefüggő izomrostrendszer van a méhszájtól felfelé az egész méhben és a petevezetékekben is, és ez az izomrendszer együttesen működik, koordinált mozgást végezve. Ennek az izommozgásnak többféle iránya lehet: a menstruációtól a peteérésig tartó időszakban fentről lefelé, tehát a petevezetékek és a méh felső része felől a méhszáj irányába irányul, és kiegészíti a petevezetékekben a csillószőröknek a mozgását. A petevezetékekben ugyanis csillószőrök vannak legbelül, amelyek mint kis ostorok mozognak és terelik a petesejteket és a spermiumokat. Ez a mozgásirány a petesejtéréstől megfordul azért, hogy elősegítse a spermiumoknak a méhűri feljutását és a petesejtnek és a spermiumnak az egyesülését, tehát egészen a menstruációig tartó időszakban a méhszájtól a petevezetékek irányába zajlik ez a mozgás felfelé.

A TIAR elmélet és a mögötte levő kutatási megfigyelések szerint, hogyha ez a folyamat, tehát a méhizomzatnak ez a ritmusos működése nem megfelelő, így ellentétes irányú vagy túl erős a mozgás, akkor a spermiumok nem tudnak optimális mértékben feljutni a petevezetékbe, és ez oka lehet az elmaradt teherbeesésnek.

A másik pont, ahol sérülhet ez a folyamat, az a beágyazódás. Ha megtermékenyül a petesejt, akkor be kell ágyazódnia a méhnyálkahártyába. Ez azonban egy hosszú, több napos vagy akár egy hetes folyamat is, és ha ebben az időszakban a méhizomzatnak nem jó a mozgása, akkor a méhűrben változnak a nyomásviszonyok, és ez nehezíti a beágyazódást. Mindez önmagában, endometriózis nélkül is okozhat problémát a babavállalással küzdő nőknek, de azoknál a nőknél is jelen van ez a jelenség, akinek endometriózisa van. A meddőség esetében ez egy gyakori probléma.” Arra kérdésemre, hogy ezt a problémát hogyan lehet diagnosztizálni, dr. Kovács Zoltán kifejti: „A mindennapi orvoslásban ezeket a mikromozgásokat sajnos nem lehet vizsgálni. Tehát ha valaki elmegy egy nőgyógyászati vizsgálatra, egy hüvelyi ultrahangra vagy egy meddőségi kivizsgálásra, méhtükrözésre, hastükrözésre, ezeket a finomfolyamatokat nem lehet látni, mivel egy vizsgálat nem elegendő a kimutatására. A tudományos kutatások ezeket úgy diagnosztizálták, hogy két menstruáció között rendszeresen végeztek a résztvevő nőknél MR vizsgálatokat és ultrahangokat, egy ciklus alatt akár 5-8 alkalommal is.”

Amikor a problémát a méhben levő mikrosérülések okozzák

„A TIAR elmélet másra is felhívja a figyelmet.” – folytatja dr. Kovács Zoltán. „Élettanilag a méhizomzatra ráfekszik a méhnyálkahártya, viszont ha a méhizomzat túlzott mértékben összehúzódik vagy tartósan ellentétes irányú lesz a mozgás, akkor a méhnyálkahártyának a megtámasztása elmozdul, és pici méhnyálkahártya darabok leszakadhatnak a méhnyálkahártyából. Ez egyébként minden nőnél időnként előfordul, de ha valakinél tartósan és visszatérően előfordul, akkor mikrosérülések („tissue injury”) keletkeznek.

A leszakadt méhnyálkahártya-darabkák bekerülhetnek a petevezetéken keresztül a hasüregbe vagy magukba a mikrosérülésekbe nő bele a méhnyálkahártya. Ez utóbbit nevezzük úgy, hogy adenomiozis, ami részben az endometriózis egyik formája, másrészt azoknál a nőknél is lehet látni, akik közel vannak a változókorhoz korábbi endometriózis okozta panaszok nélkül is.

Náluk ez a több évtizedes menstruációs ciklusok hatására alakul ki. A másik oka a szöveti sérüléseknek a méhnyálkahártya és a méhizomzat kapcsolatában a műtétek, így ide tartozik a császármetszés, ahol a méhizomzatot és a méhnyálkahártyát át kell vágni vagy a küretek, amikor a méhet egy elhalt terhesség miatt, diagnosztikai célból vagy rendellenes vérzés miatt kiürítjük. Ahogy egy orvosi kanállal, a küretkanállal eltávolítjuk a méhnyálkahártyát a méhűrből, megsérülhet a méhizomzat is. Azt azonban fontos elmondani, hogy az orvosi beavatkozások indokoltak lehetnek, tehát ez nem azt jelenti, hogy ne végezzünk ilyen orvosi beavatkozásokat, csak tudjunk róla, hogy ilyen utóhatása is lehet. Ami még hajlamosít erre a szöveti sérülésre, az a típusú menstruáció, ami fájdalmakkal és darabos vérzéssel jár.

Amikor darabos vérzés van, akkor a nagyon kicsi méhűr feszül, mivel a méhűrnek ki kell magából préselni a véralvadékot a méhnyak csatornán keresztül, és mindez a fokozott méhűri nyomás és a méhizomzatnak a fokozott erőlködése elősegíti a méhizomzat és a méhnyálkahártya közötti szöveti sérülést.

Ezért nem mindegy, hogy ki hogy táplálkozik, és mit tornázik, hogy ne legyen a menstruáció darabos és fájdalmas.” – hangsúlyozza dr. Kovács Zoltán.

Krónikus gyulladás és endometriózis a TIAR elmélet szemszögéből

És hogy mit is kezd ezekkel a mikrosérülésekkel a szervezetünk? Dr. Kovács Zoltán elmondása szerint van egy evolúciós folyamat a szervezetben, amely a szöveti sérülést megpróbálja kijavítani és megelőzni ezeknek a sérüléseknek a kialakulását („tissue repair”). Ilyenkor ösztrogén termelés helyileg történik a méh falában, ami elősegíti a gyógyulást. Ezt úgy nevezik orvosilag, hogy parakrin ösztrogén hatás. Tehát az ösztrogént nemcsak a petefészek termeli, hanem az helyileg is termelődhet a méhben. Sajnos ilyenkor beindul egy krónikus gyulladás is, és legtöbbször a méhnyálkahártya is be tud nőni a méhizomzatba. „Ugyanez a szöveti gyógyulási mechanizmus beindul a hasüregben is.” – folytatja dr. Kovács Zoltán. „Amikor az endometriózisos csomók kint vannak a méhüregen kívül a petefészekben, a hashártyán vagy a belek között, akkor ott is beindul ez az ösztrogéntermelés, és megpróbálja a szervezet saját magát gyógyítani a parakrin ösztrogén segítségével. Ez azonban krónikus gyulladással jár együtt, és ezért lesznek az összenövések a belek között vagy endometriózisos csomó a bélfalon. Amikor megjelennek ezek a csomók, akkor ezek már a betegségnek, a krónikus gyulladásnak a következményei, aminél van a szervezetnek egy bizonyos mértékig működő helyreállító funkciója a parakrin ösztrogén működés formájában. Tehát azt nem lehet mondani, hogy az ösztrogén egyértelműen rossz az endometriózis esetén, mert attól függ, hogy milyen szempontból nézzük az ösztrogént.” Kérdésemre dr. Kovács Zoltán pedig azt is elmondja, hogy ezt a parakrin ösztrogéntermelést a hormonkezelést nem állítja le teljesen, mivel az elsősorban a peteérés és az ovuláció megakadályozására irányul.

A méh és az idegrendszer kapcsolata: „amikor begörcsöl a lélek, begörcsöl a méh”

Dr. Kovács Zoltán elmondása szerint a krónikus gyulladás idegrendszeri eredete is van. „A női szervek együttes irányítás alatt vannak a működésükben hormonálisan és az idegrendszer által.” – fejti ki részletesen. „A hormonális része ismert és rengeteg anyag van az ösztrogén-progeszteron kapcsolatról. Amiről kevesebb szó esik, az a vegetatív szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszernek a szerepe. A méhizomzat egy simaizom, vagyis akaratlagosan nem tudjuk irányítani, de az idegrendszernek a rostjai elérik, és nagymértékben az idegrendszertől függ, hogy milyen a méhizomzatnak az összehúzódási képessége, az milyen irányú és milyen frekvenciával történik (túl lassú vagy túl gyors). Erre a hormonrendszer kevésbé hat.

A vegetatív idegrendszer kapcsolatban van az agyunkkal, hiszen onnét indul ki az egész vegetatív idegrendszer is és képletesen lehet mondani, hogy amikor begörcsöl a lélek, akkor begörcsöl a méh.

Fizikailag ez az idegrendszeren keresztül működik, tehát a méhizomzat „begörcsöl”, vagyis helytelenül működik, így például rossz irányú vagy nem jó a frekvenciája. A „begörcsöl a lélek” pedig bármit jelenthet: egy rossz párkapcsolatot, szorongást, nem jól kezelt stresszt. Erről szól részletesen a pszichoszomatika, és ez az az út, amelyen keresztül ez működik a méhizomzattal kapcsolatban.”

A hormonrendszer és az idegrendszer megfelelő együttműködése a női egészség alapja

„Az, hogy a női szervek és azok körül a húgyhólyag, a bél, a hashártya egészségesen működjön, 50%-ban a hormonális háztartástól és 50%-ban az idegrendszer működésétől függ.”- folytatja dr. Kovács Zoltán. – „És az a jó, ha a kismedencei szerveknek a működésébe ez a kettő együttesen és párhuzamosan tud működni. A női szerveknek tehát egyaránt szüksége van a hormonális összefüggésekre, de ugyanúgy szükség van a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszeri stimulációra is. A korábbi orvosi vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszernek szerepe van a szerveknek a funkciójában is, tehát például abban, hogy a petefészek mennyi hormont termel, vagy a méhizomzat hogyan húzódik össze, de szerepe van a szervi struktúra fenntartásában is, vagyis abban, hogy például lesz-e petefészekciszta vagy egy krónikus gyulladás okozta összenövés.

Az egészséges női működésnek az alapja, hogy 50-50%-ban az idegrendszer és a hormonrendszer működjön mindegyik szervünknél, de a kettő közül az idegrendszer működése a fontosabb, mivel az idegrendszer rá tud hatni a petefészek endokrin hormontermelésére is.

Nem csak az egészséges működéshez van szüksége az idegrendszerre, hanem a gyulladások kialakulásában is szerepe van a szimpatikus idegrendszernek. Tehát amikor már az endometriózisnak a következményeiről van szó, vagyis petefészekcisztákról, hasi összenövésekről, endometriózisos felrakódásokról a beleknél, a hashártyán vagy a húgyhólyag falában, akkor ebben az idegrendszer is nagyon nagy szerepet játszik. A legtöbb nő ekkor jut el orvoshoz, vagyis amikor már az endometriózis következményeit látjuk, de akkor már régen beindultak az egész TIAR mechanizmus és az idegrendszer eltérései, akár már évekkel azelőtt.” – fejezi be a gondolatot dr. Kovács Zoltán.

Amikor arról kérdezem az interjúalanyomat, hogy mitől indul el ez a helytelen működés, részben visszautal a korábban elmondottakra, vagyis arra, hogy ha begörcsöl a lélek, begörcsöl a méh is. Elmondása szerint itt kapcsolódnak össze a dolgok, vagyis az összes negatív pszichoszomatikai lelki állapot, ami a nőiséggel kapcsolatos. „Ha mindez elkezdi a méhizomzat működését negatívan befolyásolni, plusz még kialakul egy alvadékos menstruáció helytelen táplálkozás, mozgáshiány miatt, akkor ez az egész folyamat lappangva elkezdhet kialakulni.

Az okok elsősorban az étrend, életmód és a helytelen lelki állapot.

Bárki belekerülhet olyan élethelyzetbe, hogy helytelen az étrendje, életmódja, negatív lelkiállapotú, csak az a kérdés, hogy ez meddig tart, és ebből hogy jön ki valaki. Tehát nem az a baj, hogy ez átmenetileg jelen van valakinél, mert abból még nem lesz endometriózis, de ha ez hosszú évekig tartósan fennáll, és van egy nem jól összeállított étrend, akkor az évek alatt endometriózis is lehet a következmény. Amikor valakinek endometriózisa van, akkor egyénileg kell végiggondolni, hogy mi a helytelen a táplálkozásában, mikor görcsöl be a lelke és milyen életmódot él. Azt szoktam mondani, hogy annyi okot találunk, amennyit kérdezünk, tehát minél jobban belemegyünk, annál jobban a felszínre kerülnek ezek a tényezők. Tudjuk, hogy nagyjából mik az okok és mikkel kell foglalkozni, de nem szabad átesni a ló túloldalára, hogy csak az okokat kérdezzük, hanem vannak az alapelvek, amelyek a szervezetnek az öngyógyító képességét irányultak beindítani, vagyis az életmód, étrend, táplálkozás, és ezekkel kell foglalkozni.” – fejti ki bővebben.

Fájdalom és endometriózis az idegrendszer szempontjából

Az is előfordulhat, hogy az endometriózis okozta a fájdalmak a műtét ellenére még megmaradnak egy ideig annak ellenére, hogy „bent minden rendben”. De előfordul olyan is, hogy valakinél kiterjedt már az endometriózis, még sincsenek fájdalmai. Dr. Kovács Zoltán részletesen kifejti az ezzel kapcsolatos lehetséges idegrendszeri okokat is: „van az idegrendszernek a funkciót, így a sejtek növekedését, helyreállítását elősegítő funkciója, de van a fájdalomérző funkciója is. Azoknál a nőknél, akik elmennek az orvoshoz és ott van a hasi részeken az összenövés, a ciszta, de semmi fájdalma nincs, ott pont arról van szó, hogy az idegrendszernek a tonikus-trofikus funkciója már károsodott, de a fájdalomérző rostok még nem jeleznek be.” Dr. Kovács Zoltán azt is elmondja, hogy a nőgyógyászati műtétekkel, így az endometriózis műtétekkel is az a nehézség, hogy az idegrendszerrel kapcsolatos folyamatokat nem igazán tudja kezelni. „Amikor történik egy nőgyógyászati műtét endometriózis miatt, mert például fájdalmak, ciszta vagy összenövések vannak, akkor a műtétet a kollegák elvégzik a legjobb tudásuk és a legjobb technika szerint, csak idegkímélő műtéteket végeznek. Ez azt jelenti, hogy a műtét során megpróbálják ezeket az endometriózisos csomókat eltávolítani, de azokat az idegrostokat, amik a méhhez, a petefészekhez, a hashártyához vagy a belekhez mennek, nem vágják el, hiszen az idegrostok olyanok, hogy mint egy faág, elmennek ezer irányba, és nem lehet őket kivenni egyenként. A műtéti eredmények pedig azt mutatják, hogy ezeket az idegrostokat meg is kell kímélni ahhoz, hogy a méhnek vagy a húgyhólyagnak megmaradjon a normál funkciója a műtét után.

Viszont ezzel az a gond, hogy – ahogy mondtam – „ha begörcsöl a lélek, begörcsöl a méh”, vagyis a helytelen információk a műtét után is mehetnek az idegrendszeren keresztül a méhizomzathoz. A helytelen méhösszehúzódás így folytatódik és ezzel a krónikus gyulladás is.”

Persze hangsúlyozza, hogy ez nem mindenkinél van így, de többször előfordul, hogy a műtét után is fennáll a fájdalom, a krónikus gyulladás és a helytelen izomműködés újraindul és ez újra generálja a problémát. A hormongyógyszerekkel pedig elmondása szerint az a gond, hogy az idegrendszer működésére kevéssé hatnak, hiszen azokat abból a célból állították elő, hogy leállítsák a peteérést, az ovulációt és az endokrin ösztrogéntermelést, de nem arra, hogy a paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszert befolyásolják. „Amit orvosilag lehet csinálni a méhizomzat működésének javítása érdekében, és amit egyre gyakrabban alkalmaznak a kollegák, hogy felteszik a spirált endometriózis műtét után a méhűrbe.” –taglalja Kovács dr. „Ez ugyanúgy gátolja az ovulációt, de mivel helyileg is hat, a méhizomzatnak a helytelen működését fékezi, viszont ez sem fog az idegrendszerre hatni komolyan.

Az a krónikus gyulladásos folyamat, amit a szimpatikus idegrendszer tud generálni, az ugyanúgy tud folytatódni, ha valaki nem teszi rendbe a lelkét, az étrendjét meg az életmódját.

Az idegrendszer okozta gyulladást úgy nevezzük, hogy neurogén gyulladás, tehát ez egy orvosi fogalom. Ezt azt jelenti, hogy nincs bent baktérium, hanem az idegrostok generálják a gyulladást.”

A fantomfájdalom

„Van, hogy az idegrendszernek a működése zavart szenved, és jelentkezik a fantomfájdalom.” – folytatja dr. Kovács Zoltán. „Előfordul, hogy például baleset, cukorbetegség, miatt kell amputálni valakinek a lábát, de ugyanúgy érzi, mintha ott lenne a lába és fájna. A vonatkozó vizsgálatok, amik az idegrendszerrel foglalkoznak, azt mutatják, hogy a hasban lévő folyamatoknál – és mindegy, hogy bélgyulladásról vagy endometriózisról van szó – az idegrendszernek a működése sérülhet, és negatív információk berögzülhetnek, amit úgy nevezünk, hogy pl.: fantomfájdalom vagy eneagram. Ilyenkor az idegrostok között olyan  kapcsolódási ( szinapszis) folyamatok alakulnak ki, amelyeknek már régóta meg kellett volna szűnnie, de ott marad és generálja a fájdalmat meg a gyulladást. Az idegrendszernek van egy olyan működése, amit úgy neveznek, hogy idegrendszeri plaszticitás, ami alatt azt értjük, hogy új idegrendszeri kapcsolatok tudnak kialakulni, és bizonyos kóros dolgok oldódnak. Ha megszületik egy kisbaba azzal, hogy gyenge vagy erős az izomtónusa, tornáztatják. Ha tornáztatják, akkor az visszahat az idegrendszerre, az agyra és ilyen esetben pontosan ezt használják ki, vagyis, hogy az idegsejtek között a kapcsolatok bizonyos mértékig újra programozhatók. Az idegrendszeri plaszticitás tehát azt jelenti, hogy az idegrendszerben a megfelelő stimuláció hatására, mint például a torna, új kapcsolatok alakulnak ki az idegsejtek között, ami más funkciót tud eredményezni. Maradva ennél a példánál, a gyerekek izomtónusa javul azért, mert az idegrendszerben más kapcsolatok alakulnak ki. Ezek a helytelen kapcsolatok ott lehetnek  az idegdúcokban is.

A hasüregben is van egy nagy idegdúc (plexus coeliacus), ami összegyűjti az információkat, és ez egy „elakadási pont” is lehet: helytelen információ átadás lehet akár egy IBS-nél (irritábilis bélszindróma), akár egy endometriózisnál is. A mindennapi életből egy példa: a 4 fős váltófutó csapatban, ha nem jól adják át a stafétabotot  (rosszkor vagy rossz ütemben), vagy a következő futó rosszul veszi át, akkor az egész csapat versenyeredménye látja a kárát.

Tehát egy „elakadás” generálhat fájdalmakat és a krónikus gyulladásban is szerepe lehet. A műtét ellenére tehát mehet tovább az idegrostok közvetítésével a helytelen fájdalomkeltő, krónikus gyulladást és helytelen izommozgást okozó információ az idegrendszer helytelen működése miatt.

Ezért vannak sokan úgy a műtét után, hogy jönnek és mondják, hogy még mindig fáj.” – fejti ki dr. Kovács Zoltán. – „A neurálterápiát lehet differenciált diagnosztikára is használni, tehát ha valakinek az endometriózis műtét után fáj a hasa, az lehet összefüggés nélkül mástól is: keresztcsont ízületeivel kapcsolatosan. Ha ezt kezeljük neurálterápiával, és javulnak a panaszai, akkor kiderülhet, hogy az a fájdalom, amit endometriózisos eredetűnek vélt, valójában egy ízületi fájdalom.”

A méhnyálkahártya felépítése endometriózis esetén

Dr. Kovács Zoltán a beszélgetésünk alatt arról is részletesen mesélt, hogy az orvosi szövettani vizsgálatok azt mutatták ki, hogy endometriózis esetén az idegrostoknak a felépítése is változik. Tehát ilyenkor az idegrendszernek nem csak a funkciója sérül, hanem a szerkezeti felépítése is és a méhnyálkahártyának általában a felépítése is megváltozik. „Egy olyan nőnek, akinek nincs endometriózisa, ott a méhnyálkahártyának van egy vékony rétege, ami mindig ott marad, ezt úgy nevezik, hogy bazális (alapi) méhnyálkahártya, és van egy réteg, ami mindig újra megnő és megvastagodik.” – fejti ki bővebben.

„A vizsgálatok kimutatták, hogy azok a nők, akiknek endometriózisa van, a bazális méhnyálkahártyájuk túl vastag lesz a másik részhez képest, és amikor kialakul a hasüregben az endometriózis, akkor a helytelen csillómozgásnak köszönhetően bejutnak a hasüregbe ezek az endometriózisos sejtek, és beindítanak egy krónikus gyulladást.

Nem az összes méhnyálkahártya sejt tudja ugyanúgy generálni ezt a folyamatot, hanem főleg azok a sejtek, amelyek a bazális méhnyálkahártyához tartoznak, amik a mikrosérüléseknél megsérülnek, és ezek vagy bejutnak a méhfalba, és kialakul az adenomiozis, vagy bekerülnek a hasüregbe, ami beindítja az endometriózist. A szövettani vizsgálatok egyébként azt mutatják, hogy a hasüregben lévő endometriózisos csomók és összenövések különböző mértékben érzékenyek endokrin értelemben az ösztrogénre és a progeszteronra. Tehát nem igaz, hogy az összes hasüregben levő endometriózisos csomó és összenövés ugyanúgy reagál a progeszteron terápiára és ennek kapcsán mindegy, hogy egy mesterséges hormonkészítményről vagy a progeszteronkrémről van szó. Többféle típusa van azoknak a csomóknak, összenövéseknek, amelyek a hasban vannak.

Az endometriózis betegség kapcsán megjelenhet a progeszteronrezisztencia is, amikor a progeszteron terápiával nem lehet olyan jó hatást kifejteni.

Amikor tehát valaki szedi a hormonkészítményt, és mindeközben visszatérő vérzés jelentkezik, akkor az idegrendszerrel való foglalkozás is fontos, és az is egy vizsgálandó kérdés, hogy a megkezdett hormonális terápiát módosítani kell-e”- hangsúlyozza dr. Kovács Zoltán.

A neurálterápia mint a fájdalom- és a gyulladáscsökkentés egyik módja

Azt látjuk tehát, hogy milyen fontos az endometriózisnál, a krónikus gyulladásoknál és a nehezített babavállalásnál az idegrendszer szerepe, és azt is, hogy ezekre a hagyományos orvosi eszközök többsége, mint például a műtét vagy a hormonális kezelés, kevés hatással bír. Arról kezdtünk el tehát beszélgetni dr. Kovács Zoltánnal, hogyan is lehet hatni tehát az idegrendszer működésére.

„Az idegrendszerre lehet hatni közvetlenül és közvetve.” – kezd bele dr. Kovács Zoltán.  „Közvetve lehet hatni az idegrendszerre a neurálterápiával, amikor azok az idegpályákat és idegközpontokat kezeljük a tűszúrásokkal és a procain vagy lidocain nevű gyógyszerrel, amelyek a krónikus gyulladásért vagy a helytelen izomműködésért felelősek.”

medicine 3 by marosh, CC

Dr. Kovács Zoltán elmondja, hogy sokféle szúrást alkalmaznak, és ide tartozik például a méhszáj mögött levő két idegdúc, amit meg lehet szúrni két ponton a hüvely felől is pl. Ilyenkor azt érzi a nő, mint egy rákszűrésnél, a tűszúrás pedig általában kevés kellemetlenséget okoz.  „Mivel az idegrendszer egy összefüggő hálózat, a kezelést lehet másképp is csinálni.” – folytatja. „Svédországban végeztek ilyen vizsgálatokat a Karolinska Intézetben, amikor az endometriózis műtét után a megoperált nőknek fecskendeznek fel lidocaint a méh űrébe. Amikor felfecskendezzük a méh űrébe ezt a gyógyszert, akkor az helyileg hat a méhizomzat működésére, hogy ne legyenek ezek a helytelen izom-összehúzódások, de bejut a vérbe is, és így is lehet helyileg a méhizomzatnak a kóros működését befolyásolni. Svédországban a műtét után fél évig minden hónapban egyszer a peteérés előtt pár nappal beadták ezt a gyógyszert a vizsgálatban részt vevőknek, és azt figyelték meg, hogy drasztikusan csökkent a fájdalmas menzeszeknek a száma a műtét után és a termékenységet is segítette. Nem tudják, hogy miért, de valószínű, hogy a már említett TIAR folyamatokat jó irányba befolyásolja. Azzal, hogy hatunk az idegrostok és az izom működésére a méhűrbe befecskendezett lidocainnal, javul a finom mozgása is a méhizomzatnak. Ezt a saját praxisomban is megfigyeltem, vagyis azoknál az endometriózisos betegeimnél, akiknél ezt alkalmazom, csökken a fájdalomérzet.”

Az életmód szerepe a gyógyulásban

Kérdésemre dr. Kovács Zoltán elmondja, hogy a terápia javasolt időtartama általában 3-6 hónap, ami alatt nagyon fontos a megfelelő életmód kialakítása is. „A neurálterápia a direkt módszere annak, hogy befolyásoljuk az idegrendszert, és ezen belül a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszert.” – folytatja dr. Kovács Zoltán – „Van, akinél indokolt lehet például a pajzsmirigy közelében a kezelés, hogy az endokrin működését javítsuk, és van, akinél meg máshol kell idegdúcokat kezelni, például a nyaknál. Ha pedig fent a fejnél van a szúrás, akkor ez az agyunkhoz és az agyalapi mirigyhez nagyon közel van, és ezen keresztül lehet hatni az agyalapi mirigy hormontermelésére is.

Nem arról van szó, hogy valakit egyszer megkezelek, és meggyógyul. Ezt meg kell támogatni az indirekt módon ható természetgyógyászati technikákkal: az étrenddel, a pszichoterápiával, a tánccal, a masszázzsal, satyananda jógával. Ha ugyanis ezeket valaki rendszeresen végzi, akkor indirekt módon fog az idegrendszerre hatni.

Fontos azonban, hogy a természetes gyógymódot tanító személy megfelelően képzett, segítőkész és szerény is legyen, különben az általa képviselt módszer tévútra vezeti a gyógyulni vágyót. Egy másik buktató, amikor természetgyógyászat és holisztikus terápia néven különféle termékek kereskedelmi forgalmazása történik” – emeli ki dr. Kovács Zoltán.  “Az idegrendszerre gyakorolt hatásai a miatt a fenti természetes gyógymódoknak szerepe van. A neurálterápiával tehát azt tudjuk elérni, hogy a fájdalmas menstruáció csökkenjen, a fantomfájdalmakat kiiktassuk, a krónikus gyulladást csökkentsük. Ahhoz pedig kellenek az indirekt módszerek, hogy ez hosszú távon egyensúlyban is maradjon. Ez a kettő nagyon jól összefügg és egymást kiegészíti. Az orvosi és a természetgyógyászati kezelések többsége az idegrendszerrel nem foglalkoznak, mert amíg arról van szó, hogy szedjünk vagy használjunk különféle termékeket, kiegészítőket, addig az idegrendszer fenti leírt folyamataival valójában nagyon kevés történik. Az idegrendszerrel akkor történik pl.: valódi terápiás hatás a fenti javaslatok mellett, ha rendszeresen végzünk testmozgást és elkezdenek átállni a negatív lelki programok is, hogy ne görcsöljön be a méh sem.”

 A szervezetben levő gócok mint a gyulladásos folyamatok résztvevői az endometriózisnál

„A neurálterápia 120 éves gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy vannak gócok (más néven zavarómezők) a szervezetben. A fogalom az orvoslásban már ismert, és el is küldik a reumatológusok góckeresésre a betegeket, ha fáj valakinek a térde vagy a dereka, hogy felderítsék nincs-e valahol gyulladásos góc. Ugyanez van a szívműtét előtt is, mert tudják, hogy a gócok gyengíthetik a szívműtét után a gyógyulást, azáltal, hogy komplikációkat okozhatnak. Leírták már a gócok szerepét a gyulladásos ízületi folyamatokban is. Ezek a  gócok az endometriózis kialakulásában és fenntartásában is szerepet játszhatnak ( a korábban felsoroltak mellett). Gócok lehetnek például a fogaknál levő gyulladásos gócok is.” – fejti ki dr. Kovács Zoltán – „A neurálterápia nem csak helyileg próbálja az idegi működést befolyásolni, és nem csak a nyaknál levő idegdúcokba és a pajzsmirigyhez ad injekciót, hogy serkentsük a hormonrendszert és az idegrendszert, hanem ami nagyon nagy előnye a terápiának, hogy ezeket a gyulladásos gócokat is megpróbálja szisztematikusan feltérképezni és kezelni. A gócok megtalálásában az alapos orvosi kikérdezés, a fizikai vizsgálat, és további kivizsgálások pl: ultrahang, labor nagyon fontosak, és a természetgyógyászati módszerekkel a neurálterápiás orvosi munka kiegészíthető, de nem helyettesíthető.  Kezelni lehet a gócokat speciális injekciós kezeléssel, de van, amikor szükség van a fogászatra is, hogy pl. a fogorvos kihúzzon egy fogat. Ez más gócoknál is így van testben, hogy egyes esetekben a neurálterápiás diagnosztika és kezelés után műtétre van szükség.  A gócok által kiváltott távoli hatások, azok, amelyek összefügghetnek az endometriózissal, és fenntarthatják a folyamatot. Ami a neurálterápiában még egyedülálló – sok orvos kolléga végzi világszerte – amikor valakinek krónikus gyulladása van például a hasában, akkor adnak kivizsgálás után vénásan infúziót, és abba tesznek egy kevés lidocaint vagy procaint. Ha ugyanis vénásan adjuk ezt az injekciót, akkor az bejut az agyi központokba, és a vegetatív, tehát a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszeri központokat is eléri, és ezzel mérsékelni vagy megszüntetni lehet a kóros idegrendszeri folyamatokat. Tehát az infúziós módszer is egy direkt beavatkozási lehetőség.” Amikor arról kérdezem dr. Kovács Zoltánt, hogy endometriózis esetén mikor javasolt alkalmazni a neurálterápiát, elmondja, hogy gyakorlatilag az összes, műtéttel kezelt nehéz és komplikált esetnél utókezelésként alkalmazni javasolt.

„Akinek II-IV. fokú endometriózisa van, ott javasolt alkalmazni, a gyógyszeres és a műtéti kezelés kiegészítéseként, mivel az idegrendszerrel és a gócokkal foglalkozik, és ez egy direkt módja annak, hogy az idegrendszer az endometriózisra történő hatását befolyásoljuk. Van, akinek elég az étrend, az életmód, tánc, meditáció, jóga, pszichoterápia, de van, akinek ez a terápia is szükséges.” – fejti ki dr. Kovács Zoltán.

Az interjút készítette: Kurczewski-Tamás Zita, Endosegítő blog írója

Fotó a poszt elején: young beautiful woman in painful expression suffering menstrual period pain lying sad on home sofa couch having tummy cramp in female health concept by Patricia Wong, CC

Endometriózisban vagy érintett? Szeretnél tenni azért, hogy támogasd az egészséged és a gyógyulásod? Csatlakozz az online elérhető ENDOSEGÍTŐ ÉTREND+ÉLETMÓD PROGRAM-hoz! További információk ITT.